Prekariátus: az új alsó osztály? : A prekariátus fogalmának kialakulása és egy lehetséges újragondolása
Date: 2016
Subject: Társadalomtudományok/Szociológiai tudományok
sociology
precariat
wage-earning society
social gropus
welfare state
systems theory
Szociológia D. I./Szociológia
szociológia
prekariátus
bérmunka-társadalom
bérmunka
társadalmi csoportok
jóléti állam
rendszerelméletek
sociology
precariat
wage-earning society
social gropus
welfare state
systems theory
Szociológia D. I./Szociológia
szociológia
prekariátus
bérmunka-társadalom
bérmunka
társadalmi csoportok
jóléti állam
rendszerelméletek
Link to Library Catalogue: http://opac.elte.hu/F?func=direct&doc_number=984642
MTMT: 30947971
Abstract:
A dolgozat a prekariátusról szóló szakirodalom főbb állításainak ismertetésére, a megfogalmazódó kritikák segítségével a prekariátus és az ahhoz köthető fogalmak kritikai újragondolására vállalkozik, ezzel kívánva hozzájárulni a terminus (magyarországi) alkalmazásának elősegítéséhez, további kutatások serkentéséhez. A disszertációban részletesen ismertetem a prekariátus irodalma által referenciapontnak választott bérmunka-társadalom sajátosságait, illetve annak hetvenes évektől meginduló átalakulását, mivel a prekariátus fogalmának bevezetése ehhez az időszakhoz köthető. A neoliberális, szabad piac elsőbbségét hirdető eszmék előtérbe kerülésével megjelenő új bizonytalanságok leírására használják. Az elmúlt években ugyanakkor viták bontakoztak ki a nemzetközi szakirodalomban a prekariátus és a hozzá kapcsolódó fogalmak újszerűsége, használhatósága körül.
Ezért a dolgozatban elvégzem a prekariátushoz köthető főbb szerzők munkáinak bemutatását, ahol központi jelentőséget kap, hogy a bérmunka-társadalom csak időbeli és térbeli korlátok között értelmezhető, ezáltal - szól a kritika - az erre építő prekaritáus fogalom kettős értelemben is eurocentrikus. Egyrészt a világ többi részén a prekariátus - pontosabban a bizonytalanság - általánosan elterjedt, inkább norma, mintsem kivétel. Másrészt a fordista-posztfordista átmenet a globális világgazdaságban lejátszódó változás, ezért a prekariátus születése - nyugaton - csak része egy sokkal átfogóbb folyamatnak. olyan elemzési keretre lenne szükség, amely e két kritikai szempontot beépítve teszi lehetővé a prekariátus konceptualizációját. Ezt elősegítendő a prekariátusnak a világrendszer-elemzés kereteibe illeszthető újragondolása, a 'globális prekariátus' fogalompár használata mellett érvelek. Ennek során számos olyan szerzőre támaszkodom, akik arra mutatnak rá, miként képes a kapitalizmus más termelési módok és a munka feletti ellenőrzés számos formájának integrációjára.
Abstract:
The thesis aims to introduce the main claims of the literature of the 'precariat' and - with the help of the related critics - propose a possible reconceptualization of the terms related to the notion of the precariat, wishing to contribute to the (Hungarian) use of these terms, and to stimulate further researches. In the dissertation, I describe in detail the specific characteristics of the wage-earning society - as the chosen reference point by many authors of the precariat - and of its' transformation, which started in the seventies, since this is the period of the introduction of the concept of the precariat. The literature began to use the latter to describe the new uncertainties, following the spread of the neoliberal approach, which claims the primacy of the free market. In recent years, however, an international debate emerged, concerning the use and utility of the term precariat, and of other related terms.
To join this debate, in this paper, I carried out the presentation of the works of the main authors connected to the term precariat, in which a central importance is given to the recognition that the wage-earning society can only be interpreted within time and space constraints, so - write the critics - the precariat, as a concept based on it, is in a double sense Eurocentric. On the one hand precarity is widespread in the rest of the world, rather a norm than an exception. On the other hand, the transition from Fordism is a change in the global world economy, so the birth of the precariat - in the west - is only part of a much broader process. An analytical framework is needed, which can incorporate these two ciritcal aspects and allows the reconceptualization of the precariat. In support of this I claim the rethinking of the term precariat, as 'global precariat', in the frame of world-systems analysis. in doing so, I rely on authors who emphasize the ability of capitalism to integrate other modes of production and many different forms of control over the work.
