Témavezető dc.contributor.advisor | Albert, Fruzsina | |
Témavezető dc.contributor.advisor | Czibere, Ibolya | |
Szerző dc.contributor.author | Sebestyén, Zsuzsa | |
Elérhetőség dátuma dc.date.accessioned | 2019-12-04T13:49:30Z | |
Rendelkezésre állás dátuma dc.date.available | 2019-12-04T13:49:30Z | |
Kiadás dc.date.issued | 2017 | |
Uri dc.identifier.uri | http://hdl.handle.net/10831/44542 | |
Kivonat dc.description.abstract | A disszertációban az interszekcionalitásra, mint módszerre, látásmódra fókuszálok, amelynek használata hozzájárulhat az egyenlőtlenségek összefüggéseinek jobb megértéséhez. A dolgozat arra keresi a választ, hogy megjelenik-e, és hogyan az interszekcionalitás a hazai stratégiai dokumentumokban. Ezen szemléleten keresztül azt kívánjuk elemezni, hogy a stratégiai dokumentumokban hogyan jelennek meg a nemek és az etnicitás összefüggései, és mint egyenlőtlenségi dimenziókat, illetve ezek összefonódását, miként kezelik az esélyegyenlőség és a társadalmi felzárkózás szempontjából mérföldkőnek számító anyagok. A testükkel megjelölt kisebbségi csoportok közül a nők, a roma nők és a romák helyzetét vizsgáltam meg abból a szempontból, hogy mi is történik, ha valaki egyszerre több hátrányos helyzetű csoportba tartozik. Továbbá az intézményi mechanizmusokat elemeztem a nők, a roma nők és a romák szempontjából. Az okok megválaszolásához a teljes folyamat rendszerét vizsgáltam, azaz a stratégiai keretek meghatározásától, a stratégiák elkészítésén át, egészen a közpolitikai intézkedések kommunikálásáig terjedt az értékelés. A feltárás és az elemzés az interszekcionalitás rendszer-központú modellje és a „használat” módszerének alkalmazásával készült. A kutatás eredménye nem ad okot optimizmusra. A stratégiai dokumentumok elemzését követően arra jutottam, hogy az interszekcionalitás elve igen csekély mértékben érvényesül a magyar közpolitikai intézkedésekben. Bár erre irányuló kezdeményezések vannak, ezek azonban egyelőre nem olyan jelentőségűek, hogy eredményesek lehetnének. | hu_HU |
Nyelv dc.language | magyar | hu_HU |
Cím dc.title | A romák és a társadalmi nemek esélyegyenlőségére vonatkozó stratégiák elemzése az interszekcionalitás vizsgálatával | hu_HU |
Típus dc.type | doktori dolgozat | |
Nyelv dc.language.rfc3066 | hun | |
Nyelv dc.language.rfc3066 | hun | |
Jogok dc.rights.holder | A doktori disszertációk szerzői jogvédelem alatt állnak, csak a szerzői jogok maradéktalan tiszteletben tartásával használhatók. | hu_HU |
Kivonat angolul dc.description.abstracteng | In the dissertation I focus on intersectionality as both a method and a viewpoint. The use of intersectionality is can contribute to a better understanding of inequality’s context. The thesis aims to find answer the question concerning how intersectionality appears in Hungarian strategical documents and what reasons would there be for this. Through this approach we would like to analyse how Hungarian decision makers deal with different inequality factors in those national and international public policy documents that are considered to be a significant milestone with regards to equality and social inclusion. Among minority groups (as identified through their physical characteristics) of women, Roma women and Roma I examined their circumstances in terms of what can happen when someone simultaneously belongs to several disadvantaged groups. In search of the reasons for this I undertook a full analysis of the public policy systems: from how each strategic framework relates to the others; through the process of preparing appropriate documents; in order to ultimately communicate this with the public policy institutions. The analysis was constructed by „using” and the system- based modell. The result of the research appears unlikely to promise too much. After the strategic document analysis, I turn to the consequences of intersectionality being hardly represented. Despite there being a number of strategies in place, these are in no way influential enough, lacking real impact, to produce the results needed. | hu_HU |
Terjedelem dc.format.page | 292 | hu_HU |
Doi azonosító dc.identifier.doi | 10.15476/ELTE.2016.206 | |
Mtmt azonosító dc.identifier.mtmt | 30947736 | |
Opac azonosító dc.identifier.opac | https://opac.elte.hu/Record/opac-EUL01-984620 | |
Nyelv dc.language.other | magyar | hu_HU |
Tudományterület + Tudományág dc.subject.discipline | Társadalomtudományok/Politikatudományok | hu_HU |
Tudományterület + Tudományág dc.subject.discipline | Társadalomtudományok/Szociológiai tudományok | hu_HU |
Kulcsszó angolul dc.subject.en | social policy | hu_HU |
Kulcsszó angolul dc.subject.en | equal opportunity | hu_HU |
Kulcsszó angolul dc.subject.en | gender | hu_HU |
Kulcsszó angolul dc.subject.en | gypsy | hu_HU |
Kulcsszó angolul dc.subject.en | social rights | hu_HU |
Kulcsszó angolul dc.subject.en | Hungary | hu_HU |
Doktori iskolák/programok dc.subject.prog | Szociológia D. I./Szociálpolitika és Szociális Munka | hu_HU |
Besorolás dc.type.genre | phd | hu_HU |
Jelleg dc.type.resrep | Tudományos | hu_HU |
Szerző szervezeti egysége dc.contributor.inst | ELTE TÁTK PHD/Szociológia D. I. | hu_HU |
Kulcsszó dc.subject.hu | szociálpolitika | hu_HU |
Kulcsszó dc.subject.hu | esélyegyenlőség | hu_HU |
Kulcsszó dc.subject.hu | társadalmi nemek | hu_HU |
Kulcsszó dc.subject.hu | romák | hu_HU |
Kulcsszó dc.subject.hu | szociális jogok | hu_HU |
Kulcsszó dc.subject.hu | Magyarország | hu_HU |
Típus dc.type.type | doktori dolgozat | |
Kiadás éve dc.description.issuedate | 2017 | |
Benyújtás napja dc.date.presented | 2017 |