Show simple item record

Author
dc.contributor.author
Varga, Zoltán 
Availability Date
dc.date.accessioned
2019-05-15T11:24:08Z
Availability Date
dc.date.available
2019-05-15T11:24:08Z
Release
dc.date.issued
2018
Abstract
dc.description.abstract
A fenológiát szokás hangzatos elnevezésekkel „bolygónk pulzusaként” (www.usanpn.org), “az évszakok ritmusaként” (Morisette et al., 2009), vagy “az évszakok kalendáriumaként” (Stoller, 1956) is emlegetni. A fenológia célja Lieth-nek (1974) a Nemzetközi Biológiai Program (International Biological Program – IBP) keretében megalkotott, s általánosan használt definíciója szerint az ismétlődő biológiai események időbeli alakulásának, az azok időbeliségét okozó biotikus és abiotikus kényszerek törvényszerűségeinek és az azonos vagy eltérő fajok fázisai közötti összefüggéseknek a tanulmányozása. Ezt kicsit pragmatikusabban úgy is megfogalmazhatjuk, hogy a (fito)fenológia a növények környezeti viszonyoktól függő, szabályszerű egymásutánban bekövetkező jelenségeinek vizsgálatával foglalkozó tudomány (Varga-Haszonits & Varga, 2006). Az a tény, hogy az egymást genetikailag meghatározott sorrendben követő fejlődési jelenségek egymásra következésének sebességét a környezeti – s köztük hangsúlyosan a különösen változékony meteorológiai - tényezők jelentősen befolyásolják, teszi indokolttá és hangsúlyossá a párhuzamos meteorológiai és fenológiai adatgyűjtést és az ezen alapuló agrometeorológiai vizsgálatokat. E párhuzamos adatgyűjtés szükségszerűségét a kvantifikatív jellegű agrometeoro-lógiai kutatásban Petr Ivanovics Brounov fogalmazta meg először a XX. század elején. A fenológiai tudományának története viszont egészen a XVIII. század közepéig nyúlik vissza, amikor Karl von Linné, svéd természettudós felismerte, hogy a környezet be-folyással bír a növények elterjedése mellett azok életfolyamataira, s a fejlődés külső meg-nyilvánulási formáira is (Huzsvai, 2005). Linné szerint a növény fejlődése elkülönülő szakaszokra bontható, melyek kezdetét minden esetben egy új, jól azonosítható szerv elő-bukkanása jelzi. Az új növényi szerv megjelenésének ideje az egyedfejlődést és a fejlődési ciklusokat is jól jellemezi. Vizsgálatuk csupán rendszeres megfigyelést igényel és bárhol elvégezhető. Linné feljegyzéseket is vezetett a tavaszi olvadás időpontjáról és a legelőbb megjelenő tavaszi növényekről, s arról, hogy azok mikor hozzák termésüket (Hunkár et al., 2011). A fenológiai kutatások elterjedésében jelentős szerepe volt a belga Adolphe Quetelet-nek, aki a XIX század közepén fenológiai útmutatót állított össze és kiterjedt hálózatot szervezett a „periodikus jelenségek megfigyelésére”. Tanítványa, a francia Charles Morren továbbfejlesztette a megfigyelési szempontrendszert. Tőle származik a fenológia elnevezés is (Varga-Haszonits & Varga, 2001). A fenológia görög eredetű kifejezés, a „phainestai” (jelenség) és a „logos” (tan, tudomány) szavak összetételével keletkezett. Nem a legkifejezőbb elnevezés, de gyorsan elterjedt (Varga-Haszonits, 1973). Magyarországon először annak a Kitaibel Pálnak a munkássága mutatja a fenológiai szemlélet iránti fogékonyságot a XVIII. század második felében, aki botanikai terepmunkái során végzett ilyen jellegű adatgyűjtést is. Kitaibel nemcsak följegyezte az egyes fajok virítási idejét, időtartamát, hanem a fajok között és fajon belül az eltérő termőhely szerint összehasonlításokat is tett. A növények fenológiai különbségeiből az élőhelyek eltérő időjárására, illetve éghajlati adottságaira következtetett (Both, 2009). Sajnálatos módon a gazdasági növények fenológiai adatainak országos feltérképezése céljából közzétett felhívása nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket (Hunkár et al., 2011), ezért a rendszeres, hálózatszerű fenológiai észlelések csak évtizedekkel később indultak meg hazánkban. Ezek története Varga-Haszonits & Varga (2001) és Hunkár et al. (2011) alapján foglalható jól össze. Az Osztrák-Magyar Monarchia hálózatszerű fenológiai megfigyelései 1851-ben kez-dődtek. Magyarország területén 40 állomás működött, s végzett rendszeres megfigyelé-seket mintegy 20 éven keresztül. 1871-ben, a Magyar Királyi Meteorológiai és Föld-delejességi Intézet megalakulása után Staub Mór főreáliskolai tanár szervezte meg az első önálló hazai fenológiai hálózatot (több mint félszáz észlelőhellyel), ő készítette az első magyar nyelvű megfigyelési útmutatót, s ő szerkesztette meg Magyarország első fenológiai térképét is. A múlt század vége felé a Délmagyarországi Természettudományi Társulat is szervezett fenológiai megfigyeléseket mind a vadontermő, mind pedig a gazdasági növények megfigyelésére. Ez a hálózat 1910-től az egész Alföldre kiterjedt a Magyar Földrajzi Társaság Alföldi Bizottsága koordináló munkájának köszönhetően. A hálózat működését Hegyfoky Kabos irányította egészen 1919-ben bekövetkezett haláláig. Utána a hálózatot a Meteorológiai Intézet vette át, s ott a 60 körüli állomással az 1930-as évek végéig működött, miközben 15 kiemelt állomás adatai nemzetközi kiadványban is megjelentek. 1951-től Fáthy Ferenc az egész országra kiterjedő fenológiai megfigyeléseket szervezett egy agrometeorológiai információkat biztosító szolgálat létrehozása érdekében. Ugyanakkor a hálózatban túlnyomórészt a vadon termő növények megfigyelését végezték több száz helyen ‒ főként ‒ a csapadékmérő állomások észlelői. A mezőgazdasági növények megfigyelését 13 helyen, mezőgazdasági kutatóintézetekben, fajtakísérleti állomásokon kezdték meg. 1965-től újjászerveződött a gazdasági növények fenológiai megfigyelése: 34 növényfaj megfigyelése történt 80 helyen, s 1967-ben – Varga-Haszonits Zoltán által publikált ‒ megfigyelési útmutató jelent meg az észlelői munka támogatására. 1982-től a hálózat 2001-es felszámolásáig növényvédő szakemberek bevonásával biztosították az észlelések szakmai hitelességét. Szerencsétlen módon az évtizedek során megfigyelt adatok nem váltak részévé az Országos Meteorológiai Szolgálat számítógépes adatbázisának, így jelentős részük nem vált hozzáférhetővé.hu_HU
Language
dc.language.iso
magyarhu_HU
Title
dc.title
Kultúrnövényfenológiai vizsgálatok a Mosoni-síkon hu_HU
Version
dc.description.version
megjelent változathu_HU
Language
dc.language.rfc3066
hun
Rights
dc.rights.holder
ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Meteorológiai Tanszékhu_HU
Conference city
dc.description.city
Dunaszigethu_HU
Participation
dc.description.confpartytype
hazaihu_HU
Conference country
dc.description.country
Magyarországhu_HU
book author / editor
dc.identifier.bookauthors
Pongrácz Rita; Mészáros Róbert; Kis Annahu_HU
Address Book
dc.identifier.booktitle
Aktuális környezeti problémák az időjárás és az éghajlat összefüggésében. Az ELTE Meteorológus TDK Nyári Iskolájahu_HU
Doi ID
dc.identifier.doi
10.31852/EMF.30.2018.175.184
Last Page
dc.identifier.lpage
184hu_HU
First Page
dc.identifier.spage
175hu_HU
Place of publication
dc.publisher.place
Budapesthu_HU
access
dc.rights.access
hozzáférhetőhu_HU
volume label, volume number
dc.title.volume
Egyetemi Meteorológiai Füzetek;
Class
dc.type.genre
publikáció/alkotáshu_HU
Type
dc.type.resrep
tudományoshu_HU
Author
dc.contributor.inst
ELTE szervezeti egységen kívülihu_HU
Conference beginning
dc.date.confstartdate
2018-08-25
End Meeting
dc.date.confenddate
2018-08-28
Keywords
dc.subject.hu
Egyetemi Meteorológiai Füzetek
Keywords
dc.subject.hu
kultúrnövényfenológiai
Keywords
dc.subject.hu
Mosoni-sík
Rent
dc.publisher.name
ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Meteorológiai Tanszékhu_HU
Type
dc.type.type
könyvfejezethu_HU
Release Date
dc.description.issuedate
2018hu_HU


Files in this item

Kultúrnövényfenológiai vizsgálatok a Mosoni-síkon 
 

This item appears in the following Collection(s)

Show simple item record