Show simple item record

Author
dc.contributor.author
Fricke, Cathy 
Author
dc.contributor.author
Pongrácz, Rita 
Author
dc.contributor.author
Unger, János 
Availability Date
dc.date.accessioned
2019-05-16T07:28:12Z
Availability Date
dc.date.available
2019-05-16T07:28:12Z
Release
dc.date.issued
2018
Abstract
dc.description.abstract
A városklíma egy olyan lokális skálájú klimatikus rendszer, melyet a városi környezet (lakó-épületek sokasága, utcahálózatok és ipari területek) és a régió éghajlatának kölcsönhatása közösen alakít ki (WMO, 1983). Ennek következménye, hogy a beépített területekre eltérő éghajlati sajátosságok jellemzőek, mint az azt körülölelő természetes felszínborítású vagy mezőgazdasági környezetre (Oke, 1987). A beépített terület módosító hatását – amely leg-inkább a város felépítésétől, a felhasznált anyagoktól és az antropogén tevékenységtől függ – többek között a felszínközeli (2 m) léghőmérséklet (Ta) és a felszínhőmérséklet (Ts) területi különbségei reprezentálják. A részletesebb, a város és környezetén belüli termikus különbségek vizsgálatához a ma-napság már széles körben alkalmazott keretrendszert, a lokális klímazónákat (local climate zones – LCZs) Stewart (2009) publikálta elsőként, majd Stewart & Oke (2012) véglegesítette. A rendszer 10 beépítettségi és 7 felszínborítási típust különít el. Eredeti célja a léghőmérsékletet mérő állomások ‒ környezetük alapján történő ‒ osztályokba sorolása volt, ám a későbbiekben számos további területre is kiterjesztették az alkalmazását. Az első ilyen alkalmazás a típusok városon belüli eloszlásának feltérképezését célozta Újvidék (Szerbia) esetében annak érdekében, hogy a telepíteni kívánt városi mérőhálózat állomásai az egyes városrészeket megfelelően reprezentálva kerüljenek elhelyezésre (Unger et al., 2011). Ezt követően Bechtel & Daneke (2012) és Lelovics et al. (2014) dolgoztak ki objektívebb megközelítésű LCZ tér-képezési technikákat, majd Geletič & Lehnert (2016) és Wang et al. (2018) szintén alkalmazták a módszert. Az LCZ térképezés módszertanát felhasználva számos, a zónák közötti Ta különbségeket feltáró publikáció is született (pl. Stewart et al., 2014; Leconte et al., 2015, 2017; Skarbit et al., 2017), melyek igazolják az LCZ koncepció létjogosultságát. Ezzel szemben a módszert felszínhőmérsékletre alkalmazó kutatási eredmények még viszonylag ritkák (pl. Skarbit et al,. 2015; Cai et al., 2018). A mérsékeltövi területekre hiányoznak az olyan átfogó vizsgálatok, amelyek több éves műholdas adatbázisra támaszkodva a város és környéke LCZ-alapú felszíntípusainak hőmér-sékleti viszonyaira irányulva lehetővé teszik a napszakos és évszakos sajátosságok elkülönítését, illetve részletes összehasonlítását. Ehhez kapcsolódva tanulmányunk célja, hogy két, különböző éghajlaton fekvő település és környezetük termikus reakcóit és annak különbségeit vizsgáljuk 4 évre kiterjedő műholdas Ts adatok alapján. Az egyik város Szeged, mely a melegmérsékelt övben, viszonylag nedves klímájú területen fekszik, míg Beer Sheva (Izrael) a száraz övben, sztyeppi-sivatagi környezetben található. Mindkét városra évszakos és napi város-vidék felszínhőmérséklet különbségeket (felszíni hősziget intenzitás, ΔTs(u-r)) a 4 év felhőzetmentes adatait felhasználva számítunk. A vizsgálat menete a következő lépésekből áll: (i) LCZ térképek készítése az egyes városokra Landsat-8 műholdképek alapján, (ii) a megjelenő LCZ típusok klímarégiók szerinti különbségeinek elemzése, (iii) az 1 km-es felbontású MODIS rácshálózat városi és városkörnyéki celláinak lehatárolása, (iv) a MODIS termikus infravörös tartományú, felhőmentes műholdképeinek kiválogatása városonként, valamint csoportosítása nappal, éjszaka és évszak szerint, (v) a város és vidék felszínhőmérsékleteinek és ezek különbségének évszakos és napszakos átlagos értékeinek meghatározása városonként, (vi) a kapott átlagok klímarégiók szerinti összehasonlító elemzése.hu_HU
Language
dc.language.iso
magyarhu_HU
Title
dc.title
Eltérő klímazónában fekvő városi felszínek termikus reakcióinak összehasonlítása: módszerek és előzetes eredmények hu_HU
Version
dc.description.version
megjelent változathu_HU
Language
dc.language.rfc3066
hun
Rights
dc.rights.holder
ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Meteorológiai Tanszékhu_HU
Conference city
dc.description.city
Dunaszigethu_HU
Participation
dc.description.confpartytype
hazaihu_HU
Conference country
dc.description.country
Magyarországhu_HU
book author / editor
dc.identifier.bookauthors
Pongrácz Rita; Mészáros Róbert; Kis Annahu_HU
Address Book
dc.identifier.booktitle
Aktuális környezeti problémák az időjárás és az éghajlat összefüggésében. Az ELTE Meteorológus TDK Nyári Iskolájahu_HU
Doi ID
dc.identifier.doi
10.31852/EMF.30.2018.059.068
Last Page
dc.identifier.lpage
68hu_HU
First Page
dc.identifier.spage
59hu_HU
Place of publication
dc.publisher.place
Budapesthu_HU
access
dc.rights.access
hozzáférhetőhu_HU
volume label, volume number
dc.title.volume
Egyetemi Meteorológiai Füzetek;
Class
dc.type.genre
publikáció/alkotáshu_HU
Type
dc.type.resrep
tudományoshu_HU
Author
dc.contributor.inst
ELTE Természettudományi Kar Földrajz- és Földtudományi Intézet Földtudományi Központ Meteorológiai Tanszékhu_HU
Conference beginning
dc.date.confstartdate
2018-08-25
End Meeting
dc.date.confenddate
2018-08-28
Keywords
dc.subject.hu
Egyetemi Meteorológiai Füzetekhu_HU
Keywords
dc.subject.hu
klímazónahu_HU
Keywords
dc.subject.hu
módszerekhu_HU
Rent
dc.publisher.name
ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Meteorológiai Tanszékhu_HU
Type
dc.type.type
könyvfejezethu_HU
Release Date
dc.description.issuedate
2018hu_HU


Files in this item

Eltérő klímazónában fekvő városi felszínek termikus reakcióinak összehasonlítása: módszerek és előzetes eredmények 
 

This item appears in the following Collection(s)

Show simple item record