A téma szűkítésének indoklása után elsőként a mesék nyelvezetét mutatom be. Sorrendben a népmese, az irodalmi népmese, a verses mese és a modern mese (elsősorban) nyelvi sajátosságait veszem górcső alá. A tanulmány második ...

A gyermeknyelvi kutatások döntő többsége főként az első életévekben lezajló fejlődést mutatja be, habár az anyanyelv-elsajátítás nem zárul le ekkor, fontos fejlődés történik még 6–7 éves kor után is. A jelen összefoglaló ...

Tanulmányomban az etnikailag heterogén családokban nevelkedő óvodáskorú gyermekek mindennapi nyelvhasználatának jellegzetességeire, nyelvhasználati stratégiáinak feltárása fókuszáltam. Vagyis arra, hogy hogyan választanak ...

Jelen összefoglaló tanulmány célja a dinamikus rendszerszemléletű modellek elméleti keretébe helyezve annak bemutatása, hogy milyen eltérések lehetnek az anyai nevelési viselkedésben, anya-gyermek interakciókban és az ...

A tanulmány bemutatja a magyarországi német nyelvoktatás jelenlegi helyzetét, a magyarországi németeket, a nyelvi szempontból előrehaladt asszimilációjukat, a rájuk jellemző kétnyelvűséget és diglossziát, valamint jellemző ...

A dadogás, az egyik legjelentősebb kommunikációs nehézség. Okainak megértésével számos kutatás, esetleírás foglalkozik. Tanulmányunkban a kötődés jelentőségét próbáljuk meg szakirodalmi adatokkal, igazolni a dadogás ...

A vizuális elemzés lehetővé teszi a kutatók számára, hogy olyan információkat értsenek meg, melyek a képekben kódoltan jelennek meg. (Kress and Leuween, 2006). Az interdiszciplináris kutatás témája a 17. és 19. század ...

A gyermeknevelés íve és stílusa kultúránként jelentékeny eltéréseket és sajátosságokat mutat. Japánban ideálisan a felhőtlenül szabad és megengedő légkörű kisgyermekkort követően egyre erősebb és szigorúbb betörési szakasz ...

A távol-keleten, de különösen Japánban még fellelhető archaikus tanítási módszerek és gondolkodásmód alapvetően különböznek a jelenkor globalizált világában megszokott, elfogadott, paradigmává vált szisztémától. Noha ott ...