Show simple item record

Consultant
dc.contributor.advisor
Falus, György
Consultant
dc.contributor.advisor
Szabó, Csaba
Author
dc.contributor.author
Varga, Dániel 
Author
dc.contributor.author
Király, Csilla 
Author
dc.contributor.author
Berta, Márton 
Availability Date
dc.date.accessioned
2018-07-20T13:41:13Z
Availability Date
dc.date.available
2018-07-20T13:41:13Z
Release
dc.date.issued
2011
uri
dc.identifier.uri
http://hdl.handle.net/10831/38589
Abstract
dc.description.abstract
A Föld atmoszférájának jelenleg növekvő koncentrációjú, negyedik leggyakoribb összetevője a szén-dioxid, amelynek bioszférában betöltött szerepe a környezettudományok egyik kiemelt kutatási területe. Ugyanakkor jelentős mennyiségben található a litoszférában is, így a Föld felszínéhez közeli (néhány km mély) geológiai képződményekben is előfordul, amelyeknek egyik fontos forrása valamilyen magmás vagy metamorf folyamat. A szén-dioxidot nagy mennyiségben tartalmazó földtani formációk közül egyre jelentősebb a szerepe a nagy kiterjedésű, sósvizes, üledékes kőzetösszleteknek, amelyekből részben természetes (pl. savanyúvizek, borvizek), részben mesterséges (pl. földgáz termelése) úton a szén-dioxid a felszínre juthat (Bodó, 2000). Ezen rendszerek kutatásában döntő fontosságú, hogy pontosan ismerjük a széndioxidot tartalmazó kőzettest litológiai és kőzetfizikai sajatosságait és a benne található fluidum kémiai tulajdonságait, valamint a jellemző nyomás-hőmérséklet viszonyokat. Mindezen paraméterek ismeretében átfogó képet kaphatunk az adott rezervoárban jellemző hidrológiai és geokémiai folyamatokról, így megbecsülhető a szén-dioxid hatása az adott lito-, atmo-, hidro- és bioszféra rendszerben. Ez a tudás széles körben felhasználható a szén-dioxid felszín alatti elhelyezése (CCS – carbon capture and sequestration) során felmerülő több, kiemelt fontosságú kérdés megválaszolására is, mert a szén-dioxid - pórusvíz - kőzet kölcsönhatások hosszú távú leírása, illetve a nagy mennyiségű szén-dioxidot tartalmazó kőzettestek felszínre gyakorolt hatásainak értelmezése kísérleti, vagy modellszámítási úton nem elégséges a tárolás biztonságának garantálásához (Arts et al., 2008). Az előző évek diákköri kutatási eredményeinek továbbvitele mellett ezért választottuk TDK munkánk tárgyának egy számunkra új terület, a Mihályi-Répcelak hát (Kisalföld) vizsgálatát irodalmi források és adattári kutatás segítségével. A tanulmányozott terület földtani környezetéből az említett folyamatok szempontjából lényeges rétegtani egységei a pannonban lerakódott törmelékes üledékes rétegsor tagjai. Ezek a jellemzően homokköves - aleurolitos - agyagos fáciesű kőzetek a késő miocénben feltöltődő Pannon beltenger medencéjébe nyomuló folyami delták révén képződtek (Juhász, 1998).hu_HU
Language
dc.language.iso
magyarhu_HU
Title
dc.title
CO2 felszín alatti tárolóinak természetes analógiája a Répcelak-Mihályi hátonhu_HU
Language
dc.language.rfc3066
hun
Scope
dc.format.page
34hu_HU
Author
dc.contributor.inst
ELTE Természettudományi Kar Környezettudományi Centrumhu_HU
Keywords
dc.subject.hu
Környezettudományi TDKhu_HU
Keywords
dc.subject.hu
TDK dolgozathu_HU
Keywords
dc.subject.hu
szén-dioxidhu_HU
Keywords
dc.subject.hu
Répcelak-Mihályi háthu_HU
Type
dc.type.type
hallgatói dolgozathu_HU
Release Date
dc.description.issuedate
2011hu_HU
Student's vocational, professional, specialization
dc.description.course
környezettudományhu_HU


Files in this item

CO2 felszín alatti tárolóinak természetes analógiája a Répcelak-Mihályi háton
 

This item appears in the following Collection(s)

Show simple item record