A Fertő tó ausztriai területén mért vízminőséget leíró paraméterek idősorainak vizsgálata egy- és többváltozós feltáró adatelemző módszerekkel

Abstract

A Fertő-Neusiedlersee Kultúrtáj a világörökség része, mely egyedülálló természeti szépségű és esztétikai jelentőségű területeket foglal magába. Legfontosabb része, Eurázsia legnyugatibb sztyepptava, a ramsari védettség alatt álló Fertő tó, amely körül élő változatos növény- és állatvilág hatalmas természeti érték. A Fertő gazdag flórájának és faunájának, különösen madárvilágának sokszínűsége figyelemre méltó. A tó térségében határon átnyúló együttműködés jött létre ezen kimagasló értékek védelmében. A Fertő turisztikai hasznosítása az ausztriai területen jelentős, az emberek szívesen járnak ide fürödni, horgászni, vitorlázni. Természetesen a táj szépségének, élővilágának megismerése és a kikapcsolódás fontos az emberek számára, de ezek következtében problémák merülhetnek fel. Kérdés, hogy a tóban és környékén folyó antropogén tevékenység (mezőgazdaság, turizmus, stb.) milyen és mekkora hatással van a vízminőségre. Ennek nyomon követésére mind a magyar, mind az osztrák oldalon monitoring folyik. A mintavételezés gyakoriságát, a mintavételi pontok számát az Európai Unió Víz Keretirányelve (VKI) jelöli ki, ami az összes 50 hektárnál nagyobb állóvizet, vizenyős területet, így, a Fertő tavat is önálló víztestként jelöli meg. Feltételezéseink szerint a Fertő VKI által kijelölt egyetlen vízteste nem homogén, vízminőségi szempontból kisebb csoportokra, víztájakra osztható. Meg kívántuk határozni, hogy a Fertő tóban léteznek-e különböző víztájak, ha igen akkor szám szerint mennyi. Arra kerestük a választ, hogy ezek a csoportok milyen tulajdonságokkal rendelkeznek és bennük milyen háttérfolyamatok vezérlik az egyes paraméterek alakulását. Ezen kérdések megválaszolásához egy-és többváltozós feltáró statisztikai módszereket alkalmaztunk. Ismereteink szerint a Fertő tó vonatkozásában ilyen részletességű feldolgozás még nem történt. A kutatáshoz szükséges idősorok mind a magyar, mind pedig az osztrák tórész területéről rendelkezésünkre álltak. Sajnos a mintavételezés időpontjai és a laborvizsgálati módszerek sem voltak egységesek, így az adathalmazokat a két országban nem tudtuk együtt vizsgálni, a dolgozat csak az ausztria területre terjed ki. Reméljük, hogy munkánk az általános tudományos érdeklődés mellett a szakterület számára új és hasznos információkkal szolgál. Bízunk benne, hogy az eredmények segítséget nyújtanak annak a vékony ösvénynek a fenntartásához, ami a Fertő tó hasznosítása és védelme között húzódik.