A Fertő tó ausztriai területén mért vízminőséget leíró paraméterek idősorainak vizsgálata egy- és többváltozós feltáró adatelemző módszerekkel
Date: 2011
Subject: Környezettudományi TDK
TDK dolgozat
vízminőség
paraméter
Fertő tó
TDK dolgozat
vízminőség
paraméter
Fertő tó
Abstract:
A Fertő-Neusiedlersee Kultúrtáj a világörökség része, mely egyedülálló természeti
szépségű és esztétikai jelentőségű területeket foglal magába. Legfontosabb része,
Eurázsia legnyugatibb sztyepptava, a ramsari védettség alatt álló Fertő tó, amely körül
élő változatos növény- és állatvilág hatalmas természeti érték. A Fertő gazdag
flórájának és faunájának, különösen madárvilágának sokszínűsége figyelemre méltó.
A tó térségében határon átnyúló együttműködés jött létre ezen kimagasló értékek
védelmében. A Fertő turisztikai hasznosítása az ausztriai területen jelentős, az emberek
szívesen járnak ide fürödni, horgászni, vitorlázni. Természetesen a táj szépségének,
élővilágának megismerése és a kikapcsolódás fontos az emberek számára, de ezek
következtében problémák merülhetnek fel. Kérdés, hogy a tóban és környékén folyó
antropogén tevékenység (mezőgazdaság, turizmus, stb.) milyen és mekkora hatással van
a vízminőségre. Ennek nyomon követésére mind a magyar, mind az osztrák oldalon
monitoring folyik.
A mintavételezés gyakoriságát, a mintavételi pontok számát az Európai Unió Víz
Keretirányelve (VKI) jelöli ki, ami az összes 50 hektárnál nagyobb állóvizet, vizenyős
területet, így, a Fertő tavat is önálló víztestként jelöli meg. Feltételezéseink szerint a
Fertő VKI által kijelölt egyetlen vízteste nem homogén, vízminőségi szempontból
kisebb csoportokra, víztájakra osztható. Meg kívántuk határozni, hogy a Fertő tóban
léteznek-e különböző víztájak, ha igen akkor szám szerint mennyi. Arra kerestük a
választ, hogy ezek a csoportok milyen tulajdonságokkal rendelkeznek és bennük milyen
háttérfolyamatok vezérlik az egyes paraméterek alakulását. Ezen kérdések
megválaszolásához egy-és többváltozós feltáró statisztikai módszereket alkalmaztunk.
Ismereteink szerint a Fertő tó vonatkozásában ilyen részletességű feldolgozás még nem
történt.
A kutatáshoz szükséges idősorok mind a magyar, mind pedig az osztrák tórész
területéről rendelkezésünkre álltak. Sajnos a mintavételezés időpontjai és a
laborvizsgálati módszerek sem voltak egységesek, így az adathalmazokat a két
országban nem tudtuk együtt vizsgálni, a dolgozat csak az ausztria területre terjed ki.
Reméljük, hogy munkánk az általános tudományos érdeklődés mellett a szakterület
számára új és hasznos információkkal szolgál. Bízunk benne, hogy az eredmények
segítséget nyújtanak annak a vékony ösvénynek a fenntartásához, ami a Fertő tó
hasznosítása és védelme között húzódik.