„Do not extinguish the Spirit of prayer and devotion”

Abstract

A tanulmány Szent Ferenc megerősített regulájának ötödik fejezetét veszi alapul, amely a munka vonatkozásában ad iránymutatást a testvéreknek. A regula összekapcsolja a munkához fűződő viszony lelki, testi és társadalmi dimenzióit (vö. a tétlenségnek mint a lélek ellenségének távoltartása, illetve a dolgozni nem tudó testvérek testi szükségleteiről való gondoskodás), miközben a pénz elfogadásának tilalmával elszakítja a tevékenységet annak közgazdasági aspektusaitól. Mivel a munkálkodás képessége egyben Istentől származó kegyelem is, így a jóra törekvő, hasznos tevékenység gyakorlása egy olyan dinamizmusba illeszkedik, melynek révén az ember Istent is szolgálhatja munkája gyümölcsével. Mindez a szellemi munkára is vonatkozik, amennyiben a testvérek ennek során sem oltják ki „a szent imádság és az áhítat szellemét”, és kerülik az öncélú, a szent szövegek spirituális lényege iránt tiszteletlen intellektuális aktivizmust. Így a hűséggel és odaadással végzett munka az Istennel való kapcsolat részévé válhat. Az emberi tevékenység legmélyebb értelme a Megfeszített jelenlétének megtapasztalása lehet csakúgy, ahogy Szent Ferenc a San Damianoi kereszt előtt élte át ezt a számára meghatározó tapasztalatot.