Témavezető dc.contributor.advisor | Varga, Imre | |
Szerző dc.contributor.author | Fehér, Bence | |
Elérhetőség dátuma dc.date.accessioned | 2018-04-27T14:31:20Z | |
Rendelkezésre állás dátuma dc.date.available | 2018-04-27T14:31:20Z | |
Kiadás dc.date.issued | 2014 | |
Uri dc.identifier.uri | http://hdl.handle.net/10831/37899 | |
Kivonat dc.description.abstract | Az elmúlt évtizedekben a polielektrolitot és ellentétesen töltött tenzideket tartalmazó oldatok a kutatások figyelemének középpontjába kerültek. Ezen rendszerek megértésének nagy ipari jelentősége van, hiszen számos mosóporban, háztartási mosószerben, festékekben és élelmiszeripari cikkekben is található polielektrolit és ellentétes töltésű tenzid. Thomas és Penfold vizsgálták ezen rendszerek felületi feszültség izotermáját és arra az eredményre jutottak, hogy a polielektrolit/tenzid rendszerek két típusba sorolhatók. Úgy vélték, hogy az 1. típusba tartoznak azok a polielektrolit/tenzid rendszerek, amelyek felületi feszültsége a sztöchiometrikus keverési arányhoz közeledve meredeken csökken, majd egy plató található a felületi feszültség izotermában, amit a felületi feszültség további kismértékű csökkenése követ a cmc-hez közeledve. A 2. típusba sorolták azokat a rendszereket, amelyek izotermájában a felületi feszültség kezdeti csökkenését egy plató követi, majd egy nagy felületi feszültség csúcs látható. A tapasztalatok értelmezésére egy felületaktív és egy felületinaktív komplex képződését feltételezték a tömbfázisban és ezek relatív stabilitásával magyarázták a felületi feszültség izotermák típusait. Ugyanakkor számos tömbfázisbeli vizsgálat azt az eredményt adta, hogy az ellentétesen töltött komponensek erős kölcsönhatása miatt a polielektrolit/tenzid rendszerek hajlamosak metastabil illetve nemegyensúlyi állapotok létrehozására. Ezért Varga és Campbell szisztematikus vizsgálatokat kezdtek annak megállapítására, hogy a tömbfázis nemegyensúlyi jellege hogyan befolyásolja az oldat/levegő határfelületi tulajdonságokat. Vizsgálataik azt mutatták, hogy ezek a rendszerek a mérések időskáláján általában nincsenek egyensúlyban és a felületi tulajdonságokat a rendszer pillanatnyi tömbfázisbeli tulajdonságai határozzák meg a fázisszeparációs tartományban. Az irodalomban azonban felvetődött, hogy a nemegyensúlyi viselkedés csak nagy molekulatömegű és nagy koncentrációjú polielektrolitok esetén jellemző. Munkám célja ennek a lehetőségnek a vizsgálata volt. Méréseimet a NaPSS/DTAB rendszeren végeztem és a tömbfázisban lejátszódó aggregáció és csapadékképződés jellegzetességeit vizsgáltam 17 kDa-os és 1000 kDa-os NaPSS esetén. Méréseim azt mutatták, hogy a rendszer tömbfázisbeli viselkedését a vizsgálatokhoz használt polielektrolit molekulatömege és koncentrációja gyakorlatilag nem befolyásolja. | hu_HU |
Nyelv dc.language.iso | magyar | hu_HU |
Cím dc.title | Molekulatömget hatása polielektrolit-tenzid rendszerek nemegyensúlyi viselkedésére | hu_HU |
Nyelv dc.language.rfc3066 | hun | |
Kivonat angolul dc.description.abstracteng | In the last decades significant effort has been made to develop an understanding of the interfacial properties of polyelectrolyte/surfactant mixtures. It’s very important to understand these systems because they are essential components of countless products and formulations such as detergents, paints, shampoos, and conditioners and are also widely used in the food industry. Thomas and Penfold initiated a systematic research for the characterization of the polyelectrolyte/surfactant systems at the air/liquid interface at the end of the 1990s. They found that the polyelectrolite/surfactan systems could classified in two categories based on their surface tension isotherms. They defined Type 1 systems where the surface tension isotherm decreases near the stochiometric mixing than there is a plateau, which is followed by a slight decrease in the isoterm near the cmc. The surface tension isoterm of a Type 2 system exhibit a large peak in the surface tension isotherm. The two types of systems were interpreted in terms of the relative stability of a surface active and a non-surface active bulk polyelectrolyte / surfactant complex using a mass action model. However, it has been shown that due to the strong interaction of the oppositely charged components, the polyelectrolyte/surfactant systems are prone to form non-equilibrium states in the bulk phase. Thus, Varga and Campbell started to investigate the effect of bulk non-equilibrium states on the interfatial properties. They found that the interfacial properties are linked to the instantenious state of the bulk phase in the phase separation region. However, it has been raised in the literature that the non-equillibrium features dominate only in the case of high molecular weight and high conentration polyelectrolytes. My work aimed at investigating the effect of polymer molecular weight on the non-equilibrium features of NaPSS/DTAB system using a high molecular weight (1000 kDa) and a low molecular weight (17 kDa) polymer. My results demonstrate that the bulk phase behaviour is practically independent of the investigated polymer molecular weight. | hu_HU |
Terjedelem dc.format.page | 35 | hu_HU |
Szerző szervezeti egysége dc.contributor.inst | ELTE Természettudományi Kar Kémiai Intézet Fizikai- Kémiai Tanszék | hu_HU |
Kulcsszó dc.subject.hu | polielektrolit-tenzid rendszerek | hu_HU |
Kulcsszó dc.subject.hu | szakdolgozat | hu_HU |
Kulcsszó dc.subject.hu | kémia alapszak | hu_HU |
Típus dc.type.type | hallgatói dolgozat | hu_HU |
Kiadás éve dc.description.issuedate | 2014 | hu_HU |
A hallgató szakja, szakpárja, szakiránya dc.description.course | kémia alapszak | hu_HU |
Gyűjtemény dc.description.collection | Szakdolgozatok (TTK) - Szakdolgozatok (Kémia Intézet) | hu_HU |