Show simple item record

Consultant
dc.contributor.advisor
Falus, György
Consultant
dc.contributor.advisor
Király, Csilla
Author
dc.contributor.author
Cseresznyés, Dóra Magdolna 
Availability Date
dc.date.accessioned
2018-05-08T10:01:33Z
Availability Date
dc.date.available
2018-05-08T10:01:33Z
Release
dc.date.issued
2016
uri
dc.identifier.uri
http://hdl.handle.net/10831/37886
Abstract
dc.description.abstract
A globális klímaváltozás manapság már széles körben, szinte minden tudományterületen elfogadott és bizonyított. A globális éghajlatváltozásra és annak megoldására nem csak nemzetközi egyezmények szerveződtek, de az általuk támogatott és szorgalmazott kutatások számos mérséklő eljárást is ismertté tettek a világ számára. A légköri CO2-koncentráció csökkentésének egyik ilyen bizonyított eszköze a CCS1 technológia (CO2 ipari és erőművi folyamatokból történő leválasztása, hosszú távú és biztonságos geológiai tárolása) (IPCC, 2010), amelynek különböző aspektusaival ma már számos tudományos publikációban találkozhatunk (pl. Arts et al., 2008). Egyik legjelentősebb és egyben legnagyobb bizonytalanságot hordozó mozzanata a CO2 geológiai tárolásának a megfelelő geológiai tárolórendszer/formáció kiválasztása. Ilyen potenciális tárolók lehetnek a kimerült szénhidrogéntelepek, mélyen fekvő sósvizes rezervoárok és a bányászatra alkalmatlan kőszéntelepek. Globálisan a mélyen fekvő sósvizes üledékes rendszerek jelentik a legnagyobb tárolási potenciált (Arts et al., 2008, Falus et al., 2011). A természetes CO2 előfordulások a potenciális tárolókhoz nagyon hasonló felépítéssel rendelkeznek. Így tanulmányozásuk számos, a kőzet-pórusvíz-CO2 rendszerben lejátszódó folyamatról szolgáltat információt, amelyek meghatározó szerepet játszhatnak a CO2 geológiai tárolásában. A rezervoárokban, a szuperkritikus állapotban előforduló CO2 elsőnek a pórusokban csapdázódik, majd folyamatosan beoldódik a pórusvízbe. A CO2 oldódásának hatására a pórusvíz pH-ja jelentősen lecsökken (akár pH 2-es értékig) (De Silva et al., 2015). Ennek hatására a kőzetet alkotó ásványok elkezdenek beoldódni, elsőként a karbonátok, majd a szilikátok (Worden 2006). A karbonátok a pórusfluidumba oldódva, annak pH-ját pufferolják. Ha a pH közel semleges lesz, akkor a karbonát ásványok újra kiválhatnak, illetve a beoldódott alumoszilikátok Al3+ és az albit, vagy a pórusvíz Na+ tartalmát felhasználva képződhet egy új ásványfázis, a dawsonit [NaAlCO3(OH)2] (pl. Gaus, 2010). A természetes CO2 tárolók vizsgálata során egyik fő kérdés, hogy az egyes karbonát ásványok CO32- tartalmának mi a forrása, illetve a dawsonittal milyen izotópösszetételű víz volt egyensúlyban képződése során. Ennek következtében diákköri munkám során egy olyan magyarországi természetes CO2 előfordulást tárgyalok, amelyben a CO2 geológiai időskálán szivárgásmentesen megőrződött és megfelel a potenciális CO2 tárolókkal szemben támasztott követelményeknek. A dolgozatban Mihályi-Répcelak természetes CO2 előfordulás egy homokkő rezervoárján elvégzett stabil izotópos vizsgálatokat és annak eredményeit mutatom be. A szakirodalmak alapján a természetes CO2 előfordulások kőzetein nyert stabil izotópos eredményeket idáig a teljes kőzet savas oldása során keletkezett gáz mérésével végezték, viszont jelen esetben nem csak a teljes kőzet stabil izotópos méréseit tűztük ki célul, hanem ásvány szeparátumok mérését is. Újdonságnak tekinthető a CO2 hatására a vizsgált kőzetekben természetes módon keletkező ásványfázis (dawsonit) stabil izotópos (C, O, H) vizsgálata, mert megjelenése a kőzetben információt szolgáltat azokról a folyamatokról (pl. másodlagos ásványok kiválása), amelyek a CO2 beáramlás következtében mentek végbe. A karbonátok stabil izotóp adatainak ismeretével jobban megértjük a CO2-kőzet-pórusvíz rendszerben lejátszódó folyamatokat, választ kaphatunk a CO2 eredetére, és hogy a CO2 beáramlás milyen hatással van/volt a rezervoár rendszerre. Ezek alapján dolgozatomban először ismertetem C, O és H stabil izotópok tulajdonságait, majd rátérek az általam vizsgált Mihályi-Répcelak természetes CO2 előfordulás bemutatására. A minta előkészítés és az alkalmazott technikák leírása után rátérek az általam kapott eredmények prezentálására és azok értelmezésére.hu_HU
Language
dc.language.iso
magyarhu_HU
Title
dc.title
Stabil izotóp vizsgálatok Mihályi-Répcelak természetes CO2 előfordulás kőzeteinhu_HU
Language
dc.language.rfc3066
hun
Scope
dc.format.page
36hu_HU
Author
dc.contributor.inst
ELTE Természettudományi Kar Környezettudományi Centrumhu_HU
Keywords
dc.subject.hu
kőzettanhu_HU
Keywords
dc.subject.hu
TDK dolgozat
Keywords
dc.subject.hu
Környezettudományi TDK
Type
dc.type.type
hallgatói dolgozathu_HU
Release Date
dc.description.issuedate
2016hu_HU
Student's vocational, professional, specialization
dc.description.course
környezettudományhu_HU


Files in this item

Stabil izotóp vizsgálatok Mihályi-Répcelak természetes CO2 előfordulás kőzetein
 

This item appears in the following Collection(s)

Show simple item record