Széncinegék (Parus major) ragadozóval szembeni viselkedésének vizsgálata az élőhely-urbanizáció függvényében
TDK dolgozat
Környezettudományi TDK
Absztrakt:
Az ember a megjelenése óta folyamatosan, egyre nagyobb mértékben és ütemben alakítja át a Földet, melynek egyik fő oka a népesség rohamos növekedése. Míg az 1900-as évek elején a Föld lakossága 1.6 milliárd fő volt, addig 2014-re már elérte a 7.2 milliárdot (TAKÁCS-SÁNTA A. 2008). A hirtelen megemelkedő népességszám a társadalmi átalakulásoknak, tudományos felfedezéseknek és a technika fejlődésének egyaránt köszönhető (FÓRIÁN S. 2007). A népességnövekedés a városok számának és nagyságának növekedésével jár, mára a Föld lakosságának fele városban él (FÓRIÁN S. 2007).
A településhálózatok sűrűsége néhol összefüggő városrendszerek kialakulásához vezet, melyet egyre erőteljesebben növekedő területigény jellemez. Az emberi települések és a környezetük ökológiai egyensúlya felbomlani látszik (FÓRIÁN S. 2007). A fosszilis tüzelőanyagok nagymértékű használata előtt a városok méretének határt szabott a városokat körülvevő területekről származó kis teljesítménysűrűségű biomassza-energia. A technika fejlődésével azonban elérhetővé váltak a nagy teljesítménysűrűségű fosszilis tüzelőanyagok, az erőgépek által hajtott járművek és az elektromosság, melynek hatására megszülethettek a nagyvárosok (TAKÁCS-SÁNTA A. 2008).
Az urbanizáció azt a folyamatot jelzi, amelynek eredményeképpen a városok létrejönnek és alakulnak. Az urbanizáció két időrendben elhatárolható jellemzője a városodás és a városiasodás. A városodás egy település népességének viszonylag rövid idő alatti növekedését jelenti, amelynek során az emberek kis településből a nagy településbe (tanyáról kis községbe, kis községből nagy községbe, községből városba) vándorolnak, növelve annak nagyságát. A városiasodás pedig az ezt követő minőségi változás. A lakosság számának növekedésével az addig laza beépítési mód egyre tömörebbé válik, nő a népsűrűség (FÓRIÁN S. 2007).
A tömeges urbanizáció miatt egyre több ember távolodott el a természeti környezettől. A városok és az ipari területek térhódítása a mezőgazdasági és a természetes élőhelyek csökkenését eredményezi (TAKÁCS-SÁNTA A. 2008).
