Show simple item record

Consultant
dc.contributor.advisor
Szabó, Csaba
Consultant
dc.contributor.advisor
Falus, György
Author
dc.contributor.author
Sendula, Eszter 
Author
dc.contributor.author
Forray, Viktória 
Availability Date
dc.date.accessioned
2018-04-17T09:02:59Z
Availability Date
dc.date.available
2018-04-17T09:02:59Z
Release
dc.date.issued
2013
uri
dc.identifier.uri
http://hdl.handle.net/10831/37817
Abstract
dc.description.abstract
A szén-dioxid (CO2) atmoszférikus részarányának növekedésében jelentős szerepe van az emberi tevékenységnek, hiszen koncentrációja az ipari forradalom óta a fosszilis tüzelőanyagok nagymértékű használata miatt 280 ppm-ről csaknem 400 ppm-re nőtt (IPCC, 2007). A CO2 üvegházgázként jelentős szerepet játszik a globális klímaváltozásban, ami korunk egyik legsürgetőbb környezeti problémájává nőtte ki magát, mert hatással van Földünk ökoszisztémáira, vízháztartására is. A globális klímaváltozás hatásainak mérséklése kulcsfontosságú kérdés a Föld jövőjére nézve és széleskörű nemzetközi összefogást igényel. Ezt felismerve az 1997-es Kyotói Jegyzőkönyv óta számos nemzetközi megállapodás született a CO2 kibocsátás mértékének csökkentésére. Ezek közé tartozik az Európai Unió 2009/31/EK irányelve is a CO2 geológiai tárolásáról, amelyet hazánk 2012 májusában ültetett át jogrendjébe (1993. évi XLVIII. törvény módosítása, illetve a 145/2012. (VII. 3.) Korm. rendelet). A globális probléma hosszú távú megoldása az energiaszektor gyökeres átalakítása és a megújuló energiaforrásokra való átállás lenne. Azonban az áttérés időszakára hatékony megoldás lehet az ipari folyamat során keletkezett szén-dioxid füstgázból való leválasztása, majd felszín alatti geológiai tárolókban való elhelyezése és megkötése (Carbon Capture and Storage - CCS). Nemzetközi gyakorlatban a szén-dioxid tárolására alkalmas négy fő földalatti tároló típus közül Magyarországon a mélyen fekvő sós vizet tartalmazó rétegek találhatók meg legnagyobb kiterjedésben. A 2001 óta tartó hazai kutatások során ezek közül a pannon Szolnoki Homokkő Formáció tűnt legalkalmasabbnak a CO2 elhelyezésére, mivel teljesíti a legtöbb, geológiai időskálán biztonságos, ökoszisztémára veszélytelen felszín alatti tárolókra megszabott kritériumot (Fancsik et al., 2007). A CO2 földalatti tárolásának hatékonyabbá tétele és a tárolás folyamata során bekövetkező geokémiai változások megismerése komoly kutatás-fejlesztési tevékenységet, számos vizsgálatot igényel. Jelenleg is folyik a Szolnoki Homokkő Formáció, valamint az Algyői Formáció tároló-, illetve fedőkőzetként értelmezett képződményeinek integrált petrográfiai, geokémiai és geofizikai vizsgálata, amelynek egy részterületét mutatja be TDK dolgozatunk, a Szolnoki Homokkő Formáció homokköveinek petrográfiai és reakcióképesség vizsgálatára fókuszálva. A dolgozatunk fő célja a CO2 elhelyezés szempontjából perspektivikus Szolnoki Homokkő Formáció ásványtani és geokémiai változásainak modellezése a rendszerhez hozzáadott szuperkritikus CO2 hatásának megismerése végett. A CO2 tárolás biztonságosságát és a tárolóba besajtolt CO2 hatására végbemenő geokémiai folyamatokat vizsgáló egyensúlyi, valamint kinetikus geokémiai modellek számára fontos bemeneti paramétert jelent a tároló kőzet ásványos összetétele és azok részaránya, ami lokálisan változhat, így minél pontosabb megismerése minden potenciális tároló kőzet esetében alapvető elem. Továbbá fontos ismernünk a pórusfluidum összetételét is, hiszen jelentős hatása lehet például a CO2 oldhatóságában (Duan & Li, 2002). Ezért célunk ezen paraméterek pontosabb megismerése is. A munkánk során tanulmányozott terület Szolnok környéke, ahonnan 3 db mélyfúrásból (Tószeg és Zagyvarékas településekről) származó, 7 db homokkő fúrómag ásványos összetétele, valamint a terület 10 km2-es környezetéből származó 64 db mélyfúrás vízadatai alapján vizsgáltuk a potenciális tároló kőzetben végbemenő kőzet-fluidum kölcsönhatást. Az adatok segítségével egyszerű geokémiai modelleket készítettünk, amelynek fő célja, hogy kezdeti becslést adjon egy esetleges CO2 tárolási projekt keretében történő, CO2 besajtolást követő geokémiai és ásványtani változásokra a tároló kőzetben. A tárolóban lezajló geokémiai és ásványtani folyamatok hatására a kőzet petrofizikai tulajdonságai is megváltoznak, ami például a porozitás és permeabilitás csökkenésével vagy növekedésével visszahathat a geokémiai mechanizmusokra. Dolgozatunk fő szempontja a geokémiai változások vizsgálata, így annak petrofizikai hatását jelen munka nem tárgyalja.hu_HU
Language
dc.language.iso
magyarhu_HU
Title
dc.title
Szolnoki homokkőben CO2 injektálás hatására lejátszódó kőzet-pórusfluidum kölcsönhatás geokémiai modellezésehu_HU
Language
dc.language.rfc3066
hun
Scope
dc.format.page
47hu_HU
Author
dc.contributor.inst
ELTE Természettudományi Kar Földrajz- és Földtudományi Intézet Földtudományi Központ Kőzettani Geokémiai Tanszékhu_HU
Keywords
dc.subject.hu
geokémiahu_HU
Keywords
dc.subject.hu
TDK dolgozat
Keywords
dc.subject.hu
Környezettudományi TDK
Type
dc.type.type
hallgatói dolgozathu_HU
Release Date
dc.description.issuedate
2013hu_HU
Student's vocational, professional, specialization
dc.description.course
geológia, földtudományhu_HU


Files in this item

Szolnoki homokkőben CO2 injektálás hatására lejátszódó kőzet-pórusfluidum kölcsönhatás geokémiai modellezése
 

This item appears in the following Collection(s)

Show simple item record