Témavezető dc.contributor.advisor | Stoffa, Veronika | |
Témavezető dc.contributor.advisor | Zsakó, László | |
Szerző dc.contributor.author | Udvaros, József | |
Elérhetőség dátuma dc.date.accessioned | 2019-01-11T09:30:58Z | |
Rendelkezésre állás dátuma dc.date.available | 2019-01-11T09:30:58Z | |
Kiadás dc.date.issued | 2017 | |
Uri dc.identifier.uri | http://hdl.handle.net/10831/37766 | |
Kivonat dc.description.abstract | Dolgozatom témája a digitális technológiák szerepe és lehetőségei a programozás tanításában, melyben az objektum-orientált programozás alapfogalmainak a vizualizációjára helyezem a hangsúlyt. Szisztematikus irodalomkutatást végeztem a témámmal kapcsolatban és a megjelent tanulmányokat három csoportba soroltam. Irodalomkutatásom során kimutattam, hogy az OOP alapfogalmainak egyszerű vizualizációjával - mely alkalmazható általános és a középiskolákban - nem foglalkozik a szakirodalom. Továbbiakban felmértem a szlovákiai magyar középiskolások informatikatudását. A felmérésből megállapítottam, hogy a középiskolákban a tanulók informatikatudása nagyon alacsony. A felmérés alapján készítettem egy egyszerű alkalmazást, mely játékosan vizualizálta az OOP alapfogalmait. Az alkalmazás egy próbaverzió, amely a vizsgálat, a hipotézisek igazolására, illetve elvetésére szolgál. Az alkalmazás segítségével OOP kurzusokat tartottam két kiválasztott középiskolában. Egy következő felmérés alapján kijelenthetjük, hogy szemléltető eszközök segítségével, sokkal hatékonyabban lehet oktatni az objektum-orientált programozást. A felmérés 1, 3, 4, 6, 8, 10, 12, 15 kérdései az objektum orientált programozás fogalmainak elméleti ismeretére fókuszálnak, míg a többi a gyakorlati alkalmazhatóságának az ismereteit vizsgálja. Az eredményekből jól kiolvasható, hogy a kísérleti csoport, minden kérdés esetében, sokkal jobban teljesített a kontroll csoporthoz képest. Ezáltal igazoltuk az első hipotézisünket (A tanulók objektum-orientált programozás fogalmainak megértése, elsajátítása és a programozás oktatás hatékonysága a kifejlesztett vizualizációs alkalmazással jelentősen növelhető). A 4, 5, 6, 7 kérdésekre adott válaszok igazolták a második hipotézisünket, mely szerint “A tanulók feladat és megoldás modellezési készsége javítható az új vizualizációs és gamifikációs módszer bevezetésével”. Az eredmények megerősítik, hogy a tanulók objektum-orientált fogalmainak a megértése a kifejlesztett egyszerű alkalmazással jelentősen növelhető. A gyakorlati felhasználhatóságra feltett kérdésekre adott válaszokból, nyilvánvaló, hogy a harmadik hipotézisünk is helyes (A kifejlesztett alkalmazás és a bevezetett módszer segíti a programozás gyakorlati oktatását és a tanulók programozási készségeinek növelését). | hu_HU |
Nyelv dc.language | magyar | hu_HU |
Cím dc.title | A digitális technológiák szerepe és lehetőségei a programozás tanításában | hu_HU |
Típus dc.type | doktori dolgozat | |
Változat dc.description.version | megjelent változat | hu_HU |
Nyelv dc.language.rfc3066 | hun | |
Jogok dc.rights.holder | A doktori disszertációk szerzői jogvédelem alatt állnak, csak a szerzői jogok maradéktalan tiszteletben tartásával használhatók. | hu_HU |
Kivonat angolul dc.description.abstracteng | The topic of my dissertation was the role and possibilities of digital technologies in the teaching of programming, where I focused on the visualization of the basic concepts of object-oriented programming. I researched systematic literature about my subject and I sorted the published studies into three groups. During my literature research, I did not find any simple visualization of the basic concepts of OOP which could be applied at general and secondary schools. In addition, I measured the informatics knowledge of Hungarian students in secondary schools in Slovakia via surveys. From the survey I stated that the high schools students' IT skills are at very low level. Based on the survey I made a simple application that visualized the basic concepts of OOP. This application was a trial version that served to investigate and to prove or reject the stated hypotheses. Afterwards, I selected two secondary schools where I taught OOP courses via the above mentioned application. Based on the next survey, it could be stated that object-oriented programming could be more effectively taught with the help of illustrative tools. Questions no. 1, 3, 4, 6, 8, 10, 12 and 15 of the survey focused on the theoretical knowledge of object-oriented programming, while the other questions examined the practical applicability of OOP. The results clearly revealed that the experimental group using our application performed much better for each question compared to the control group. Thus we confirmed our first hypothesis, according to that: „Students´ understanding and learning OOP, moreover, the effectiveness of teaching OOP can be significantly enhanced with the developed application for visualization.“ The answers for questions no. 4, 5, 6 and 7 confirmed our second hypothesis, according to which: “The students’ modelling and problem solving skills can be improved by the new visualization and gamification method.” The results confirm that the students´ understanding of the object-oriented concepts can be significantly enhanced by the simple application developed. We could clearly see from the responses for the practical questions that the developed application and the introduced method helped to get practical training in programming and to increase learners´ programming skills, which was also our third hypothesis. | hu_HU |
Bizottsági tag neve (tudományos cím, fokozat) dc.description.commemb | Szlávi Péter, PhD | hu_HU |
Bizottsági tag neve (tudományos cím, fokozat) dc.description.commemb | Várterész Magdolna, PhD | hu_HU |
Bizottsági tag neve (tudományos cím, fokozat) dc.description.commemb | Király Roland, PhD | hu_HU |
Bizottsági tag neve (tudományos cím, fokozat) dc.description.commemb | Abonyi Tóth Andor, PhD | hu_HU |
Hivatalos bíráló (tudományos cím, fokozat) dc.description.reviewer | Illés Zoltán, PhD | hu_HU |
Hivatalos bíráló (tudományos cím, fokozat) dc.description.reviewer | Psenák Ildikó, PhD | hu_HU |
Terjedelem dc.format.page | 95 | hu_HU |
Doi azonosító dc.identifier.doi | 10.15476/ELTE.2017.125 | |
Mtmt azonosító dc.identifier.mtmt | 26632670 | |
Opac azonosító dc.identifier.opac | https://opac.elte.hu/Record/opac-EUL01-000940844 | |
Nyelv dc.language.other | angol | hu_HU |
Nyelv dc.language.other | magyar | hu_HU |
Hozzáférés dc.rights.access | hozzáférhető | hu_HU |
Tudományterület + Tudományág dc.subject.discipline | Műszaki tudományok/Informatikai tudományok | hu_HU |
Kulcsszó angolul dc.subject.en | object oriented programming | hu_HU |
Kulcsszó angolul dc.subject.en | visualization | hu_HU |
Kulcsszó angolul dc.subject.en | interactive learning | hu_HU |
Kulcsszó angolul dc.subject.en | graphic presentation of program elements | hu_HU |
Doktori iskolák/programok dc.subject.prog | Informatika D. I./Az informatika alapjai és módszerei. | hu_HU |
Cím más nyelven dc.title.translated | The role and possibilities of digital technologies in the teaching of programming | hu_HU |
Besorolás dc.type.genre | publikáció/alkotás | hu_HU |
Jelleg dc.type.resrep | tudományos | hu_HU |
Szerző szervezeti egysége dc.contributor.inst | ELTE IK PHD/Informatika D. I. | hu_HU |
Védés napja dc.date.defended | 2018-01-30 | |
Kulcsszó dc.subject.hu | objektum-orientált programozás | hu_HU |
Kulcsszó dc.subject.hu | vizualizáció | hu_HU |
Kulcsszó dc.subject.hu | interaktív tanulás | hu_HU |
Kulcsszó dc.subject.hu | program elemek grafikus bemutatása | hu_HU |
Bíráló bizottság elnöke (tudományos cím, fokozat) dc.description.compres | Benczúr András, DSc | hu_HU |
Típus dc.type.type | doktori dolgozat | |
Kiadás éve dc.description.issuedate | 2017 | hu_HU |
Benyújtás napja dc.date.presented | 2017-09-25 |