Show simple item record

Consultant
dc.contributor.advisor
Szabó, Csaba
Author
dc.contributor.author
Berta, Márton 
Author
dc.contributor.author
Lenti, Fruzsina 
Availability Date
dc.date.accessioned
2018-03-28T14:35:27Z
Availability Date
dc.date.available
2018-03-28T14:35:27Z
Release
dc.date.issued
2010
uri
dc.identifier.uri
http://hdl.handle.net/10831/37754
Abstract
dc.description.abstract
A hulladék kezelésének világszerte elterjedt módja, hogy energiatartalmának egy részét égetőművekben nyerik vissza, amennyiben nem megoldható a hulladék újrahasznosítása. A hulladékégetők kemencéiben a hulladék éghető része a nagy hőmérsékleten (mintegy 1000 ˚C), és légköri nyomáson elég, a fennmaradó rész többsége salakként elkülönül és vízhűtés után a salak bunkerbe jut. Azonban a hulladék el nem égett (nem éghető, vagy nem könnyen éghető) része - mintegy 1,5 %-a - pernye formájában továbbhalad a kemencében és nem a salak bunkerbe jut. A szilárd, vagy cseppfolyós halmazállapotban lebegő részek kisebb frakciója továbbhalad a pernyeleválasztó felé, míg a kiülepedésre és áthaladásra képtelen szemcsék egy része a kemence falára tapad. Ha túl sok ilyen lerakódás halmozódik fel, az akadályozza az üzemelést, ami az égetőmű kényszerleállításához, és tisztításához vezet. A rákospalotai Fővárosi Hulladékhasznosító Mű (RHM) nyelvezete szerint az égetést felügyelő technikus ilyenkor „fogott egy mackót”, így ebben az értelemben a „mackó” maga a lerakódó szilárd fázis. Ez a megdermedt, mechanikailag koherenssé szilárdult fázis, valamint a képződött salak a TDK dolgozatunk tárgya. A mintákat egy üzemlátogatás során gyűjtöttük be, ugyanis éppen az egyik kemence leállásakor és tisztításakor jártunk ott 2009 tavaszán. Ebből következik, hogy a mintavétel nem tekinthető szorosabban véve reprezentatívnak, feltételezve a kemencén belüli anyagáram jellegéből következtethető inhomogenitásokat. Munkánk során feladatunknak tekintettük, hogy környezettudományi és geokémiai anyagvizsgálati módszereket alkalmazzunk egy mesterséges körülmények között képződő, és eddig még csak kevesek által vizsgált anyag – egy mesterséges kőzet - tanulmányozására. Ez a cél egyben akadályt is jelentett: a korlátozott mennyiségű irodalmi forrás csak néhány ponton jelentett segítséget vizsgálatainkhoz. Az eredmények a továbbiakban felhasználhatók lesznek a hulladékégetők kemencéiben zajló folyamatok jobb megértéséhez, teljesebb leírásához és sikeresebb fejlesztéséhez.hu_HU
Language
dc.language.iso
magyarhu_HU
Title
dc.title
A fővárosi hulladékhasznosító mű kemencéjében képződött szilárd fázis geokémiai vizsgálatahu_HU
Language
dc.language.rfc3066
hun
Scope
dc.format.page
47hu_HU
Author
dc.contributor.inst
ELTE Természettudományi Kar Földrajz- és Földtudományi Intézet Földtudományi Központ Kőzettani Geokémiai Tanszékhu_HU
Keywords
dc.subject.hu
geokémiahu_HU
Keywords
dc.subject.hu
TDK dolgozat
Keywords
dc.subject.hu
Környezettudományi TDK
Type
dc.type.type
hallgatói dolgozathu_HU
Release Date
dc.description.issuedate
2010hu_HU
Student's vocational, professional, specialization
dc.description.course
környezettudományhu_HU


Files in this item

A fővárosi hulladékhasznosító mű kemencéjében képződött szilárd fázis geokémiai vizsgálata
 

This item appears in the following Collection(s)

Show simple item record