Salak-tartalmú építőanyag radioaktivitásának vizsgálata egy budapesti lakásban

Abstract

2008 nyarán lakossági körbl felkeresték az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának Kzettani és Geokémiai Tanszékén mköd Litoszféra Fluidum Kutató Laboratóriumot, hogy végezzük el egy budapesti lakás radiometriai felmérését. A beltéri leveg radonaktivitás-koncentrációjának meghatározása során az. átlagtól eltér értéket nem tapasztaltunk. Kiegészít vizsgálatként elvégeztük a beltéri gamma dózisteljesítmény mérését is, ez azonban nem várt eredményeket hozott. A mért értékek átlagban 3-szor nagyobbak voltak, mint a lakóépületekben mért gammadózisteljesítmény magyarországi átlaga (Nikl, 1999). A megnövekedett gammadózisteljesítmény forrásaként egyértelmen a nappali parkettája alatt található salakot azonosítottuk. Manapság egyre inkább el térbe kerülnek az embert ér különböz “indoor” szennyezések és ezek forrásai, ennek köszönheten a lakossági felkérések száma is növekszik. Magyarországon a XX. század második felében olyan intézkedések történtek, amelyek következtében a másodlagos nyersanyagok felhasználása nem a megfelel módon történt, így kohósalakok és erm vi pernyék ellenrizetlenül az építanyagokba kerültek, ezzel növelve a lakosság sugárzás és nehézfémek okozta kitettségét (Somlai et al., 2006; Jobbágy, 2007). Egyre nagyobb az érdekldés a közvetlen környezetünket érint szennyez désekkel kapcsolatban, ilyen a sokszor emlegetett építanyagok egészségre gyakorolt káros hatása. Az építanyagok, illetve az építanyagokhoz kevert adalékanyagok kisebb-nagyobb mértékben tartalmazhatnak radioaktív izotópokat, amelyek növelhetik az emberek beltéri radioaktív kitettségét (Kovler et al., 2002). A témában megjelent számos publikáció utal a problémakör jelentségére (Somlai et al., 1997; Petropoulos et al., 2001; Kovler et al., 2002; Breitner et al., 2006; stb.). Magyarországon az 1960-as Építésügyi Minisztériumi utasítás ugyan megtiltja a nagy rádium koncentrációjú szénsalakok építanyagként történ felhasználását, azonban ezt a felszólítást a magán és az állami építkezések során is figyelmen kívl hagyták (Jobbágy, 2007). Magyarországon a XX. század végéig folyamatosan használták az egyes erm vekbl származó maradékanyagokat építipari adalékanyagként, mivel alkalmazásuk gazdasági szempontból kedvez volt és akkoriban még nem volt biztosított a megfelel jogi, társadalmi vagy akár tudományos háttér az ilyen anyagok alkalmazásával szemben. Dolgozatomban egy budapesti lakásban vézett in situ radiometriai mérési adatokat és lakásból származó salak laboratóriumi - fizikai és geokémiai - vizsgálati eredményeit mutatom be