Show simple item record

Consultant
dc.contributor.advisor
Horváth, Ákos
Consultant
dc.contributor.advisor
Szabó, Katalin Zsuzsanna
Author
dc.contributor.author
Strádi, Andrea 
Author
dc.contributor.author
Horváth, András 
Availability Date
dc.date.accessioned
2018-03-28T08:20:43Z
Availability Date
dc.date.available
2018-03-28T08:20:43Z
Release
dc.date.issued
2009
uri
dc.identifier.uri
http://hdl.handle.net/10831/37741
Abstract
dc.description.abstract
Napjaink egyre növekvő népessége hatalmas energiaszükséglettel rendelkezik melynek megtermelése során jelentősen szennyezi környezetét. Az atomerőművek jó ideig megoldást jelenthetnek az elektromos energia ellátásra. Annak ellenére, hogy a légköri szennyezők kibocsátása ily módon alacsonyabb, mint a fosszilis tüzelésű erőművekbeni, az üzemeltetés közben felmerülő kockázatok miatt megoszlanak a vélemények a nukleáris energiát illetően. Ahhoz, hogy megfelelően kordában tudjuk tartani a reaktorban lejátszódó magreakciókat nagyon részletes óvintézkedésekre van szükség. A világtörténelemben nem egy katasztrófa hívja fel a figyelmet az aprólékos tervezés szükségességére.ii A leginkább érezhető negatív hatása hazánkban a csernobili balesetnek volt, amely 1986. április 26-án történt a mai Ukrajna területén, jelentős radioaktív szennyezést juttatva a környezetbe. Mindezek tudatában, a modern atomerőművekben szigorú szabályok alapján ellenőriznek mindent, a reaktortértől a használt kesztyűkig. Magyarország egyetlen villamos áramot termelő erőműve a Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM) által működtetett paksi atomerőmű. A létesítmény névleges teljesítménye az idén befejeződött teljesítménynövelési program után már 2000 MW, ezzel az ország villamosenergia-termelésének 40%-át biztosítja, miközben nem bocsát ki szén-dioxidot, így 2 millió ember oxigénszükségletét takarítja meg évente.iii Dolgozatunk célja a paksi atomerőmű sugárvédelmi aeroszol-detektoraiban felhalmozódó természetes eredetű radon leányelemek és az esetlegesen megjelenő mesterséges, a reaktor működtetése során üzemeltetési hibára utaló alfa-bomló transzurán elemek (pl. 241Am, 239Pu, 242Cm) elválasztása. Ezen, az aktív zónából származó mesterséges magok, illetve a radon leányelemek egy része is alfa-bomló izotóp (mint a 218Po és a 214Po). A transzurán magok alfa-bomlásának energiája 4,0 és 6,1 MeV közé esik, a természetes úton a reaktor légterébe kerülő polónium alfa-bomlásainak energiái pedig 6,0 és 9,0 MeV közé esnekiv (lásd 1. és 2. táblázat). A helyi sugárvédelmi rendszer az energiában átfedő izotópokat (pl. 242Cm és 218Po) nem tudja elkülöníteni. Célunk egy olyan algoritmus kidolgozása, amely mindezt lehetővé teszi.hu_HU
Language
dc.language.iso
magyarhu_HU
Title
dc.title
Természetes és mesterséges radioaktivitás elkülönítése a Paksi Atomerőmű légterébenhu_HU
Language
dc.language.rfc3066
hun
Scope
dc.format.page
42hu_HU
Author
dc.contributor.inst
ELTE Természettudományi Kar Fizikai Intézet Atomfizikai Tanszékhu_HU
Keywords
dc.subject.hu
környezettudományhu_HU
Keywords
dc.subject.hu
TDK dolgozat
Keywords
dc.subject.hu
Környezettudományi TDK
Type
dc.type.type
hallgatói dolgozathu_HU
Release Date
dc.description.issuedate
2009hu_HU
Student's vocational, professional, specialization
dc.description.course
környezettudomány, fizikahu_HU


Files in this item

Természetes és mesterséges radioaktivitás elkülönítése a Paksi Atomerőmű légterében
 

This item appears in the following Collection(s)

Show simple item record