Témavezető dc.contributor.advisor | Barkács, Katalin | |
Témavezető dc.contributor.advisor | Márialigeti, Károly | |
Szerző dc.contributor.author | Jurecska, Laura | |
Elérhetőség dátuma dc.date.accessioned | 2018-03-28T07:52:18Z | |
Rendelkezésre állás dátuma dc.date.available | 2018-03-28T07:52:18Z | |
Kiadás dc.date.issued | 2009 | |
Uri dc.identifier.uri | http://hdl.handle.net/10831/37735 | |
Kivonat dc.description.abstract | Az erdélyi Medve-tó egy igen különleges és mikrobiológiai szempontból kevéssé ismert élőhely. A tó esetében egy ritka, ráadásul egész Európában egyedi jelenség, a heliotermia is megfigyelhető. A rendelkezésre álló összetétel-vizsgálatok a vízmélység függvényében nem elég részletesek, hiányosak. A tó vize igen nagy sótartalma miatt összetett mátrixnak tekinthető, ezért az egyes komponensek analízise nem oldható meg a felszíni vizekre általánosan alkalmazható szabványos rutinvizsgálatokkal. Célom a Medve-tó vízterében a rétegzettség vizsgálata volt fizikai és kémiai paraméterek részletesebb meghatározásával. A helyszínen történt a pH, a vezetőképesség, a hőmérséklet, az oldott oxigén tartalom, a fotoszintetikusan elérhető fény, a klorofill, valamint a redoxipotenciál mérése a felszíntől 15-16 m mélységig. Több alkalommal mintát vettünk a tó vizének különböző rétegeiből. Laboratóriumban vizsgáltam a sótartalom, ezen belül egyes komponensek, így a szervetlen nitrogén- (NH4+, NO3-, NO2-) és kénformák (S2-, SO42-), a PO43-, valamint a vas koncentrációinak alakulását. A felsorolt ionformák meghatározására fotometriás módszert alkalmaztam, kivéve a szulfid mérését melyet titrálással határoztam meg. A lúgosság és esetenként az összes keménység és a kloridion kimutatását mikrotitrimetriás módszerekkel végeztem. Az összes szerves szén (TOC) valamint az összes nitrogénvegyület tartalom (TN) meghatározására MULTI N/C típusú TC/TN mérő készüléket használtam. Vizsgálataim alátámasztották a Medve-tó hőmérsékleti, szalinitási rétegzettségéről eddig meglévő ismereteket, egyben kibővítették azokat a szervetlen ionformákra, valamint a szervesanyag-tartalomra vonatkozó adatokkal. Különösen figyelmet érdemlő a 3 méteres mélységnél tapasztalható jelentős komponensdúsulás. Egyes komponensek koncentrációja ennél a mélységnél maximumot mutat, míg mások telítési görbe szerint változnak a vízmélységgel. A vízrétegek között általam kimutatott eltérések elősegítik az egyes rétegekben élő mikroszervezetek felderítését. A tó mikrobiológiai szempontból is jellegzetes rétegzettséget mutat, amit a minták eddig elvégzett denaturáló gradiens gélelektroforézis (DGGE) vizsgálatai jól türköznek. | hu_HU |
Nyelv dc.language.iso | magyar | hu_HU |
Cím dc.title | Az erdélyi Medve-tó rétegzettségének vizsgálata | hu_HU |
Nyelv dc.language.rfc3066 | hun | |
Terjedelem dc.format.page | 47 | hu_HU |
Szerző szervezeti egysége dc.contributor.inst | ELTE Természettudományi Kar Környezettudományi Centrum | hu_HU |
Kulcsszó dc.subject.hu | Erdély | hu_HU |
Kulcsszó dc.subject.hu | TDK dolgozat | |
Kulcsszó dc.subject.hu | Környezettudományi TDK | |
Típus dc.type.type | hallgatói dolgozat | hu_HU |
Kiadás éve dc.description.issuedate | 2009 | hu_HU |
A hallgató szakja, szakpárja, szakiránya dc.description.course | környezettudomány | hu_HU |