Tanulmányomban Arany János Vörös Rébék, Mikszáth Kálmán Galandáné asszonyom, valamint Cholnoky Viktor Polixénia kisasszony pöre című munkái kapcsán mutatom be, hogyan jelenik meg az irodalomban a boszorkány alakja és a ...

A társadalom peremhelyzetben élő tagjaival szemben napjainkban is létező jelenség az előítéleteken alapuló kriminalizálás. Ez a gyakorlat nem új keletű, a nagyvárosok társadalmi problémáinak felszínre kerülésével párhuzamosan ...

A tanulmány címében jelzett hívószavak – a nyomor, a bűn és a kiszolgáltatottság – a korabeli (populáris) irodalom tükrében a 16–17. századi Anglia alapélményeinek tekinthetőek. A gazdasági, demográfiai és társadalmi ...

A 19. századi kurucromantika két kulcsdarabja, a Thaly Kálmán szerkesztésében 1872-ben megjelent Adalékok a Thököly- és Rákóczi-kor irodalomtörténetéhez, valamint az ugyancsak Thaly szerkesztette, 1885-ben kiadott Irodalom- ...

A késő antikvitás (3–6. század) az a korszak, amelyben a klasszikus világ normái – a testről alkotott felfogás, a házasság, az intimitás és az aszkézis – a keresztény tanítások hatására átértékelődnek. Ekkor változik meg ...

Tanulmányomban a címben szereplő, az egyház által évszázadok óta formált toposzt értelmezem a 19–20. század fordulóján (1865–1935) Magyarországon kiadott katolikus, elsősorban nők és fiatal lányok számára összeállított ...

A Kádár-korszak első felében a szervezetten történő bűnelkövetés nem valósulhatott meg a társadalmi tulajdon szerepe és az állami érdekeltségű szervezetek közrehatása nélkül. A piacgazdaság viszonyai között alkalmazott ...

A kiberbűnözést módszerei, eszközhasználata, környezete, gyors terjedése, károkozásának rövid időn belül is számottevő mértéke, illetve társadalmi megítélésének jellegzetességei megkülönböztetik más, hagyományosnak mondható ...

A pártállam fegyelmezési mechanizmusainak markáns sajátossága volt a vétségek szankcionálásának irányított nyilvánossága. Ennek egyik leglátványosabb formája az ötvenes évek elején az üzemekben bevezetett társadalmi bírósági ...