A Csernobili atomreaktor balesete során létrejött környezetszennyezés vizsgálata mérés és modellezés segítségével

Abstract

Mind ismerjük Csernobil történetét, még ha a részletekkel nem is vagyunk tisztában. A balesethez vezető okok nagyon összetettek. Egyrészt technikaiak - már maga az RBMK reaktor konstrukciója instabilitást eredményez (alacsony teljesítményen erősen pozitív ún. üregegyüttható) -, másrészt társadalmiak (a társadalmi kontrol hiánya a biztonsági rendszerekkel kapcsolatban). Az egyébként biztonságnövelő célzattal végzett, tragédiába fulladt kísérlet terve nem volt engedélyeztetve, és az operátorok még a rossz tervtől is el mertek térni (üzemeltetői fegyelem és biztonsági kultúra hiánya). Mindezen felül a hatóságok elkövettek még egy óriási mulasztást: nem értesítették a balesetről még saját lakosságukat sem. Evvel emberek millióinak életét veszélyeztették, a környezeti károkról nem is beszélve. Az elhallgatás a korszak számlájára írható. Ezt a reaktortípust az akkori Szovjetúnióban 239Pu radioizotóp előállítására is alkalmazták, mely a nukleáris fegyverkezésben használható fel. Korunk követelménye, hogy nemzetközi egyezmények alapján minden „eseményt” nyilvánosságra hoznak, ami egy adott ország atomerőműveinél a biztonságot érinti. Napjainkban a csernobilhoz hasonló szerencsétlenség nem fordulhat elő, vagy a következmények enyhébbek lennének. Ez a jól megalapozott törvényeknek és döntéselőkészítő rendszereknek köszönhető. Ma már a fejlesztők egyre több szimulációs rendszert dolgoznak ki a radioaktív szennyezések terjedésének előrejelzésére. Sajnos az emberek nincsenek tisztában a különböző védőintézkedésekkel és fejlesztésekkel. Mikor az átlagembert megkérdezzük, hogy mit tud Csernobilról; a többségnek a rengeteg áldozat és óriási sugárfertőzés jut eszébe. Új reaktorok építését azért is támadják illetve szavaztatják le, mert nem ismerik és rossz emlékeik vannak az atomenergiáról (atomfegyver kísérletek, reaktor balesetek). A szakemberek feladata a megfelelő tájékoztatás, még akkor is próbálkozni kell, ha a teljes körű információátadás nem valósítható meg. Munkám célja az volt, hogy csernobili talajminta radioaktív szennyezettségének mérése alapján összehasonlítást tegyek a ma használatos RODOS rendszer által jósolt szennyezés és a tényleges mérési adatok között.