Szerző dc.contributor.author | Papik, Orsolya | |
Elérhetőség dátuma dc.date.accessioned | 2018-06-26T11:27:45Z | |
Rendelkezésre állás dátuma dc.date.available | 2018-06-26T11:27:45Z | |
Kiadás dc.date.issued | 2016 | |
Uri dc.identifier.uri | http://hdl.handle.net/10831/35796 | |
Kivonat dc.description.abstract | Hazánk természeti adottságait megvizsgálva klasszikusan agrárországnak tekinthetjük, az ország területének jelentős része mezőgazdasági termelésre alkalmas. A mezőgazdaság évszázadokon keresztül a legfőbb gazdasági ágazat volt. Hazánk a török hódoltság, majd az Osztrák-Magyar Monarchia korában is ezen birodalmak éléstáraként szolgált. Az egy lakosra jutó 0,6 ha mezőgazdasági földterülettel hazánk Európa legjobb földellátottságú országai közé tartozik. Bár az utóbbi években mind a mezőgazdaság, mind pedig az élelmiszeripar veszített a részesedéséből, az agrobiznisz azért még továbbra is a nemzetgazdaság egyik legmeghatározóbb szereplője. Ilyen adottságok mellett az agrárjognak és az agrárpolitikának kiemelt szerep jut még napjainkban is. Az agrárjog, mint a közjog és a magánjog vegyülése folytán kialakuló speciális jogág önállóságához nem fér kétség. Egy jogág tárgyát pedig elsősorban azok az életviszonyok alkotják, amelyeket a jogág szabályoz a sajátos módszereivel. Az agrárjog esetében a viszonyok a mező és erdőgazdasági hasznosítású földhöz, a mezőgazdasági termékhez vagy élelmiszerhez, illetve az ezeket használó és előállító mezőgazdasági termelőhöz vagy mezőgazdasági üzemhez kapcsolódnak. Olyan jogterület ez, amely alapvetően magánjogi alapokon nyugszik, de a magánjogi privátautonómia korlátozásokkal terhelt. A korlátozások hátterében végső soron a föld és a mezőgazdasági termék, mint szabályozási tárgy kiemelt jelentősége áll. Mivel a polgári jogi alapok markánsan jelen vannak az agrárjogban, így a polgári jogi dogmatika és fogalomhasználat alkalmas lehet bizonyos agrárjogi jogviszonyok elemzésére is. Az agrár-életviszonyok egy része statikus, a fennálló állapotok megőrzését, a javak élvezetét biztosító abszolút szerkezetű jogviszony. Már itt megfigyelhetjük azonban a polgári jogtól való eltérést és az annak hátterében álló erőteljes közjogi korlátozást. A polgári jogi szabályozás a tulajdonos számára megadja azt a szabadságot, hogy tulajdonával azt tegyen, amit akar, eldöntheti, használja-e a tulajdonában álló dolgot, avagy sem, meghatározhatja azt, milyen módon használja azt, a tulajdonos döntésének egyetlen korlátja a rendeltetésszerű joggyakorlás kötelezettsége. Ezzel szemben a tulajdonjog funkciója az agrárjogban a használatnak alárendelt. Így ha a tulajdonjog tárgya mezőgazdasági hasznosítású föld, akkor a tulajdonosnak eleget kell tennie a földhasznosítási kötelezettségnek, azaz a földet művelési ágának megfelelőnek meg kell művelnie, de legalábbis a gyomnövények megtelepedését meg kell akadályoznia. Amennyiben ennek a kötelezettségnek nem tesz eleget, úgy földvédelmi bírságot köteles fizetni. Az életviszonyok másik és igen jelentős része a dinamikus viszonyokat szabályozó relatív szerkezetű jogviszony, a kötelem. A kötelemkeletkeztető tényállások egyik leggyakoribb és az agráriumban is jelentős szerephez jutó formája pedig a szerződés. Ahogyan azt fentiekben, az abszolút szerkezetű földtulajdon esetében megfigyelhettük, a magánjogi autonómia mindenhatóságát megtörte a közjog, és ez a tendencia nagyon élesen megfigyelhető az agrárszerződések körében is. De beszélhetünk-e egyáltalán ma hazánkban agrárszerződésekről? Hiszen a magánjogi kódexben ilyen fejezettel nem találkozunk. Ha igen, akkor mely szerződések tartozhatnak közéjük, milyen ismérvek alapján és milyen jogszabályok szabályozzák azokat? Ezekkel a kérdésekkel foglalkozik elsősorban a jelen tanulmány, hiszen az agrártermelés az emberi lét alapja, ebből adódóan jelentősége nem hanyagolható el sem a termék előállító országokban, sem azokban, amelyek adottságaik vagy egyéb okok miatt elsősorban más országokból szerzik be a termékeket, az élelmiszert. | hu_HU |
Nyelv dc.language.iso | magyar | hu_HU |
Cím dc.title | Az agrárszerződések jellemzői a szerződési típusalkotás kérdéskörére tekintettel | hu_HU |
Típus dc.type | folyóiratcikk | |
Változat dc.description.version | megjelent változat | hu_HU |
Nyelv dc.language.rfc3066 | hun | |
Jogok dc.rights.holder | © Minden jog fenntartva. ELTE Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola | hu_HU |
Megjegyzés dc.description.note | Jogtudományi előadások az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar doktori iskoláinak jubileumi konferenciáján. (2016) Agrár-, szövetkezeti és környezetjogi szekció. | hu_HU |
Mtmt azonosító dc.identifier.mtmt | 3112686 | |
Folyóirat dc.identifier.jtitle | Jogi Tanulmányok | hu_HU |
Utolsó oldal dc.identifier.lpage | 84 | hu_HU |
Első oldal dc.identifier.spage | 74 | hu_HU |
Hozzáférés dc.rights.access | hozzáférhető | hu_HU |
Besorolás dc.type.genre | publikáció/alkotás | hu_HU |
Jelleg dc.type.resrep | tudományos | hu_HU |
Szerző szervezeti egysége dc.contributor.inst | ELTE Állam-és Jogtudományi Kar Agrárjogi Tanszék | hu_HU |
Kulcsszó dc.subject.hu | jogtudomány | hu_HU |
Kulcsszó dc.subject.hu | agrárjog | hu_HU |
Kulcsszó dc.subject.hu | Jogi Tanulmányok | hu_HU |
Típus dc.type.type | folyóiratcikk | hu_HU |
Kiadás éve dc.description.issuedate | 2016 | hu_HU |
A tételhez tartozó fájlok
Ez a tétel a következő gyűjteményekben található meg
-
Jogi Tanulmányok [353]