Show simple item record

Author
dc.contributor.author
Nagy, Erika 
Availability Date
dc.date.accessioned
2018-06-26T11:11:14Z
Availability Date
dc.date.available
2018-06-26T11:11:14Z
Release
dc.date.issued
2016
uri
dc.identifier.uri
http://hdl.handle.net/10831/35790
Abstract
dc.description.abstract
A Szövetkezetek Nemzetközi Szövetségének meghatározása szerint a demokratikus tagi ellenőrzés elve az jelenti, hogy a szövetkezetek a tagok által ellenőrzött demokratikus szervezetek, a tagok aktívan részt vesznek a szövetkezeti politika kialakításában és a döntéshozatalban. A férfiak és nők mint választott képviselők felelősséggel tartoznak a tagságnak. Az alapfokú szövetkezetekben minden tag egyenlő szavazati joggal bír (egy tag, egy szavazat elve), és a más szinteken lévő szövetkezetek is demokratikus módon szerveződnek. A Ptk-ban az egy tag- egy szavazat elvével kapcsolatban a következő szabályokat találjuk. A Ptk. Harmadik Könyv 3:337. § [A tag jogai a közgyűlésen] (1) bekezdése szerint a tag jogosult a közgyűlés napirendjére felvett ügyekkel összefüggésben indítványt tenni és az ügyekről szavazni. A közgyűlésen a vagyoni hozzájárulások arányától függetlenül minden tagnak egy szavazata van. A (2) bekezdés úgy rendelkezik, hogy nem gyakorolhatja szavazati jogát az a tag, aki az alapszabályban előírt, esedékes vagyoni hozzájárulását nem teljesítette. A kérdés az, hogy kógens-e ez a szabály vagy el lehet térni tőle az alapszabályban? A bírói gyakorlat ugyanis még nem egységes ebben a kérdésben. Azért fontos ez a kérdés, mert ha a norma kógens, akkor függetlenül a szövetkezetek fajtájától, minden szövetkezetben minden tagnak csak egy-egy szavazata lehet. Ez alól a speciális szövetkezeti típusra vonatkozó törvények adhatnak csak kivételt kógens rendelkezésükkel. Amennyiben viszont a szabály diszpozitív, az alapszabály korlátlan szabadságot kap a szavazati jogok meghatározására. Adott esetben az alapszabály kizárólag vagyonarányosan állapíthatja meg a szavazati jogokat. A Ptk. 3:337. §-hoz fűzött Kommentár szerint: „A szavazati jog mértékére vonatkozó szabály a szövetkezet személyegyesítő jellegét tükrözi, hiszen a vagyoni hozzájárulás mértékétől függetlenül minden tagnak egy szavazatot biztosít….A tagok az alapszabályban a törvényi rendelkezéstől eltérő rendszert is bevezethetnek, garanciális okokból azonban az nem elfogadható, hogy valamelyik tagot teljesen megfosszák szavazati jogától.” A jogirodalomban két különböző véleményt találunk. Az egyik jogtudományi és jogösszehasonlító értelmezés az egy tag–egy szavazat elvét a szövetkezet olyan lényegi elvének tartja, melytől való korlátlan eltérés lehetősége a szövetkezeti szabályozás egységes rendszerét borítaná fel. Ezen vélemény szerint a szabály csak kógensnek minősíthető. A másik jogdogmatikai megközelítés szerint a Ptk. 3:337. § (1) bekezdése diszpozitív. A Ptk. 3:356. § [A tag alapvető jogai](1) bekezdése értelmében a tagokat azonos jogok illetik meg. A (2) bekezdés úgy rendelkezik, hogy a nyereség felét a tagok között a személyes közreműködésük arányában kell felosztani; semmis az a rendelkezés, amely a nyereség személyes közreműködés arányában felosztható részét a nyereség felénél kisebb mértékben határozza meg. Ha ezt összevetjük a 3:337. § (1) bekezdésével, levezethető, hogy a tagsági jogok közül kizárólag ehhez az egyhez, vagyis a nyereségből való részesedés jogához fűződik semmisségi jogkövetkezmény. Ebből pedig az következik, hogy a többi tagsági jog, így a szavazati jog tekintetében is, megengedett az eltérés. Ebből is látható, hogy nem könnyű a kérdést eldönteni. Hogy kógens vagy diszpozitív a Ptk. rendelkezése egy kicsit távolabbról kell közelíteni a kérdéshez. Ehhez segítséget jelenthet a finn szabályozás.hu_HU
Language
dc.language.iso
magyarhu_HU
Title
dc.title
A magyar és finn szövetkezeti szabályozás aktuális kérdéseihu_HU
Type
dc.type
folyóiratcikk
Version
dc.description.version
megjelent változathu_HU
Language
dc.language.rfc3066
hun
Rights
dc.rights.holder
ELTE Állam- és Jogtudományi Doktori Iskolahu_HU
Note
dc.description.note
Jogtudományi előadások az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar doktori iskoláinak jubileumi konferenciáján. (2016) Agrár-, szövetkezeti és környezetjogi szekció.hu_HU
Journal
dc.identifier.jtitle
Jogi tanulmányokhu_HU
Last Page
dc.identifier.lpage
61hu_HU
First Page
dc.identifier.spage
51hu_HU
access
dc.rights.access
hozzáférhetőhu_HU
Subtitle
dc.title.subtitle
Az egy tag-egy szavazat elvének jogszabályi érvényesülése a magyar és a finn szövetkezeti szabályokbanhu_HU
Class
dc.type.genre
publikáció/alkotáshu_HU
Type
dc.type.resrep
tudományoshu_HU
Author
dc.contributor.inst
ELTE Állam-és Jogtudományi Kar Agrárjogi Tanszékhu_HU
Keywords
dc.subject.hu
jogtudományhu_HU
Keywords
dc.subject.hu
agrárjoghu_HU
Keywords
dc.subject.hu
Jogi Tanulmányokhu_HU
Type
dc.type.type
folyóiratcikkhu_HU
Release Date
dc.description.issuedate
2016hu_HU


Files in this item

A magyar és finn szövetkezeti szabályozás aktuális kérdései
 

This item appears in the following Collection(s)

Show simple item record