A szövetkezet sajátosságai – nemzetközi kitekintéssel

Abstract

A szövetkezetnek mint sajátos társasági formának az elhelyezése a társadalmi-gazdasági szereplők között folyamatos diskurzus tárgya a jogtudományban. Abban egyetértés tapasztalható, hogy a gazdálkodó szervezetek egyik különleges, speciális jellemzőkkel rendelkező formájaként tekinthetünk a szövetkezetekre, amely más gazdálkodó szervezetektől eltérő tulajdonságokkal bír. Az alábbiakban sajátos szemszögből nyílik lehetőség a szövetkezet differencia specifikájának bemutatására. Az emberiség történelme során végig jellemző volt a másikkal való együttműködésre, a különféle társulásokra irányuló törekvés, ami az egyes történelmi korszakokban különféle formákban materializálódott (például ilyenek voltak az ősi családi, törzsi közösségek, majd később a középkor céhei stb.). Nem lehet véletlen, hogy a kapitalizmus kialakulásával indult meg a XIX. században a modern szövetkezeti mozgalom is, méghozzá az ipari forradalom és a tőkés fejlődés legjelentősebb országában, Angliában. Túlzás nélkül megállapítható tehát, hogy a szövetkezeti mozgalom a társadalom természetes reakciójának is tekinthető, mellyel a kis egzisztenciával rendelkező rétegek a tőkés fejlődés negatívumaiból adódó hátrányokat kívánták orvosolni a gazdasági színtéren. Megjegyzendő, hogy ugyanebben az időszakban, ugyanebben az országban létrejön a szakszervezeti mozgalom is, amelyet a munkavállalók hatékonyabb érdekvédelmének szükségessége hozott létre. A szövetkezet mint gazdálkodó szervezet egyik sajátosságát az adja, hogy az alapja mozgalom, amelynek – a többi mozgalomhoz hasonlóan – sajátos eszmerendszere van. A „mozgalmat” mint fogalmat a kislexikon.hu internetes portál az alábbiak szerint határozza meg: „valamely szervezett csoport közös célért végzett tevékenysége; a művészetben különösen az avantgarde és a neoavantgarde áramlataira jellemző”. Más fogalommeghatározások még jobban kiemelik a mozgalom szó sokszínű jelentését (a fogalom nem csak polgári kezdeményezés megjelölésére használható, hanem munkások szervezkedésére, valamint katonai, népies, régies értelemben is).