Az uniós ügynökségek piacszabályozói hatásköreinek ellentmondásai az Európai Unió Bíróságának C-270/12. számú ítélete tükrében
közigazgatási jog
Jogi Tanulmányok
Absztrakt:
Az európai integráció fejlődése során egyértelműen tetten érhető tendencia, hogy a legutóbbi
időszak válságkezelési kihívásaira, valamint általában az integrációval szembeni elvárásokra
az Európai Unió intézményi válaszokat ad. Ennek egyik jele az uniós ügynökségek számának
növekedése, valamint azok egyre erősebb piacszabályozói és piacfelügyeleti hatáskörökkel
való felruházása. A jelenség ellentmondásossága abban mutatkozik meg, hogy az elsődleges
jog, azaz az alapító szerződések által meghatározott közvetett végrehajtás keretrendszerében
főszabály szerint máig a tagállami közigazgatási szervezetrendszer feladata az uniós
rendelkezések végrehajtása. Az uniós ügynökségek közvetlen végrehajtó szerepe ugyanakkor,
bár egyre nagyobb befolyásra tesz szert a közvetett végrehajtással szemben, az ügynökségek
„szerződésidegen” jogi helyzete alááshatja piacszabályozási és felügyeleti tevékenységük
hatékonyságát. Ezt az ellentmondást az Európai Unió Bíróságának C-270/12. számú ítélete
sem oldotta fel. Olyan módon értelmezte újra ugyanis az ügynökségek működésével
kapcsolatos doktrínát, hogy fenntartotta azt az alaptételt, amely szerint az ügynökségek
közvetlenül a piaci szereplőkkel szemben csak kivételesen léphetnek fel – holott az uniós
jogalkotó döntéseiből fakadó számuk és szerepük növekedése alapján erre egyre szélesebb
körben lenne igény.