Hatékony bűnmegelőzés?

Abstract

Nap mint nap a bűnözés növekedéséről elharapódzásáról hallhatunk. Ha bekapcsoljuk a televíziót, a napi hírekben nagy valószínűséggel szerepelni fog valamilyen erőszakos és erkölcsi érzékünket sokkoló bűncselekmény. Ilyenkor legtöbbször felháborodunk, és arra gondolunk, hogy az államnak keményebben kellene fellépnie a bűnözők ellen. De biztosan jól gondoljuk ezt? Mára már közismert szociológiai tény, hogy a rendszerváltást követő erősödő szociális bizonytalanság, a privatizációs anomáliák, valamint az, hogy a társadalmunk a hirtelen elnyert szabadságot sokszor nem tudta a megfelelő módon kezelni, nagy mértékben meggyengítette a társadalmi kohéziót. Csökkent a lakosság biztonságérzete, megrendült a rendőrségbe vetett bizalom. A polgár ugyanis nem kiforrott új erkölcsi és politikai renddel, hanem új, kemény feltételeket teremtő gazdasági rendszerrel találkozott. A nehéz gazdasági helyzetből fakadó, a szociális biztonságot kikezdő új kihívások alaposan próbára tették társadalmunk alkalmazkodóképességet. A rendszerváltást követően a politikai paletta mindkét nagy tömbje kényszerhelyzetbe került: ki kellett dolgozni a bűnözésre adott programszerű válaszokat úgy, hogy figyelemmel kellett lenni mind a társadalom, mind pedig az állam gazdasági lehetőségeire és tűrőképességére. A dekriminalizáció kérdését leszámítva azonban hamar kiderült, hogy a két oldal eltérő nézőpontból közelít a bűnözéshez. Napjainkra jól láthatóan az vált a fő kérdéssé, hogy a bűnözésre a büntetőjog szigorításával vagy a bűnmegelőzés, mint önálló szakpolitika megalkotásával kívánunk-e reagálni. Utóbbi elgondolás kapcsán született meg az első, hosszabb távra tekintő bűnmegelőzési stratégia, a 2003-ban megalkotott 115/2003. (X.28.) OGY határozat a társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiájáról (továbbiakban: OGY Stratégia). Az OGY Stratégia azon túl, hogy tükrözte az adott kormányzat bűnözésről alkotott álláspontját, megkísérelte felvázolni a magyarországi bűnözés jellegzetességeit, majd intézkedési kötelezettséget írt elő a kormány számára. Az OGY Stratégia közel tíz évig volt hatályban, majd az elmúlt évben elfogadták az 1744/2013. (X. 17.) Korm. határozatot a Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégiáról (továbbiakban: Kormány Stratégia). Úgy gondolom, a két, egymást követő stratégia összevetése lehetőséget nyújt arra, hogy megvizsgáljuk, mit is gondol a magyar társadalom a bűnözésről. A prioritások és eszközök eltérése ugyanis nagymértében kihathat a büntető igazságszolgáltatás és a vele együttműködő más állami és nem állami szervezetek működésére, nem csupán a jelenben, hanem a jövőben is.