Hatékony bűnmegelőzés?
Date: 2014
Subject: jogtudomány
kriminológia
Jogi Tanulmányok
kriminológia
Jogi Tanulmányok
MTMT: 2926811
Abstract:
Nap mint nap a bűnözés növekedéséről elharapódzásáról hallhatunk. Ha bekapcsoljuk a
televíziót, a napi hírekben nagy valószínűséggel szerepelni fog valamilyen erőszakos és
erkölcsi érzékünket sokkoló bűncselekmény. Ilyenkor legtöbbször felháborodunk, és
arra gondolunk, hogy az államnak keményebben kellene fellépnie a bűnözők ellen. De
biztosan jól gondoljuk ezt?
Mára már közismert szociológiai tény, hogy a rendszerváltást követő erősödő
szociális bizonytalanság, a privatizációs anomáliák, valamint az, hogy a társadalmunk a
hirtelen elnyert szabadságot sokszor nem tudta a megfelelő módon kezelni, nagy
mértékben meggyengítette a társadalmi kohéziót. Csökkent a lakosság biztonságérzete,
megrendült a rendőrségbe vetett bizalom. A polgár ugyanis nem kiforrott új erkölcsi és
politikai renddel, hanem új, kemény feltételeket teremtő gazdasági rendszerrel
találkozott. A nehéz gazdasági helyzetből fakadó, a szociális biztonságot kikezdő új
kihívások alaposan próbára tették társadalmunk alkalmazkodóképességet. A rendszerváltást követően a politikai paletta mindkét nagy tömbje
kényszerhelyzetbe került: ki kellett dolgozni a bűnözésre adott programszerű válaszokat
úgy, hogy figyelemmel kellett lenni mind a társadalom, mind pedig az állam gazdasági
lehetőségeire és tűrőképességére. A dekriminalizáció kérdését leszámítva azonban
hamar kiderült, hogy a két oldal eltérő nézőpontból közelít a bűnözéshez. Napjainkra jól
láthatóan az vált a fő kérdéssé, hogy a bűnözésre a büntetőjog szigorításával vagy a
bűnmegelőzés, mint önálló szakpolitika megalkotásával kívánunk-e reagálni.
Utóbbi elgondolás kapcsán született meg az első, hosszabb távra tekintő
bűnmegelőzési stratégia, a 2003-ban megalkotott 115/2003. (X.28.) OGY határozat a
társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiájáról (továbbiakban: OGY Stratégia). Az
OGY Stratégia azon túl, hogy tükrözte az adott kormányzat bűnözésről alkotott
álláspontját, megkísérelte felvázolni a magyarországi bűnözés jellegzetességeit, majd
intézkedési kötelezettséget írt elő a kormány számára. Az OGY Stratégia közel tíz évig
volt hatályban, majd az elmúlt évben elfogadták az 1744/2013. (X. 17.) Korm.
határozatot a Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégiáról (továbbiakban: Kormány Stratégia).
Úgy gondolom, a két, egymást követő stratégia összevetése lehetőséget nyújt arra,
hogy megvizsgáljuk, mit is gondol a magyar társadalom a bűnözésről. A prioritások és
eszközök eltérése ugyanis nagymértében kihathat a büntető igazságszolgáltatás és a vele
együttműködő más állami és nem állami szervezetek működésére, nem csupán a
jelenben, hanem a jövőben is.