Show simple item record

Author
dc.contributor.author
Bak, Klára 
Availability Date
dc.date.accessioned
2018-06-25T10:38:02Z
Availability Date
dc.date.available
2018-06-25T10:38:02Z
Release
dc.date.issued
2014
uri
dc.identifier.uri
http://hdl.handle.net/10831/35663
Abstract
dc.description.abstract
A vidéken élő népesség társadalmi-gazdasági helyzetének kiegyenlítése mind nemzetgazdasági, mind társadalmi szempontból a jelenkor egyik alapvető megoldandó kérdésének számít. A vidéki lakosság gazdasági elmaradottsága, társadalmi elszigeteltsége észlelhetően erősödik. Ennek ellensúlyozásaként, hatékony eszközre van szükség a vidéki elvándorlás megállítására, s ezzel összefüggésben vidéken a foglalkoztatás ugrásszerű megnövelésére. E körben nagyobb hangsúlyt szükséges fektetni a vidéki lakosság képzésére, szakismereteinek bővítésére, adott esetben átképzésére annak érdekében, hogy a vidéki társadalom könnyebben munkához jusson, s a munka révén társadalmi megbecsültsége is erősödjön. A vidéki kis- és középbirtokos réteg szervezett összefogása is elengedhetetlen abból a célból, hogy a termelők, tágabb megközelítésben az agrárpiacok alanyai, versenypiaci viszonyok között is megállják a helyüket. Jelen munka azért idézi vissza és elemzi az 1898. január 23-án megalakult Hangya Szövetkezeti Központ, majd az abból későbbiekben kifejlődött országos hálózatú Hangya szövetkezeti rendszer (a továbbiakban: Hangya modell) tevékenységét, eredményeit, szabályozási környezetét, mert a Hangya modell a vidéken élő népesség gazdasági megsegítését, társadalmi-gazdasági mobilizálását tekintve kiugróan hatékony, Európa-szerte elismert, átfogó szervezeti-jogi keretnek bizonyult a XX. század elejétől a II. világháborúig. Álláspontunk szerint a jelenkor számára egyik meghatározó, követendő példaként szolgálhatnak a Hangya modell működéséből, a működését átható szabályozási alaptételekből levonható tanulságok a vidéki lakosság életkörülményeinek javítása körben. A Hangya modell szabályozási környezetének összehasonlító ismertetését állítjuk fókuszba, áttekintve a Hangya Szövetkezeti Központ, illetve a Hangya Szövetkezeti Központ kötelékébe tartozó szövetkezetek alapszabályát is. A szabályozás bemutatásához azonban kiinduló pontként szükséges a Hangya szövetkezeti rendszer kialakulásához vezető korabeli társadalmi, gazdasági viszonyok felvázolása, valamint Hangya modell révén elért társadalmi, gazdasági eredmények bemutatása is, amelyek nélkül a valóság és a jogi szabályozás közötti összefüggések kezelhetetlenek és megérthetetlenek.hu_HU
Language
dc.language.iso
magyarhu_HU
Title
dc.title
A Hangya szövetkezeti rendszer fejlődéstörténetérőlhu_HU
Version
dc.description.version
megjelent változathu_HU
Language
dc.language.rfc3066
hun
Rights
dc.rights.holder
© Minden jog fenntartva. ELTE Állam- és Jogtudományi Doktori Iskolahu_HU
Note
dc.description.note
Jogtudományi előadások az Eötvös Loránd Tudományegyetem Államn és Jogtudományi Kar doktori iskoláinak jubileumi konferenciáján. 20 éves a doktori képzés az ELTE jogi karán. (2014) Agrár- és szövetkezeti jogi szekció.hu_HU
MTMT ID
dc.identifier.mtmt
3218399
Journal
dc.identifier.jtitle
Jogi Tanulmányokhu_HU
Last Page
dc.identifier.lpage
20hu_HU
First Page
dc.identifier.spage
10hu_HU
access
dc.rights.access
hozzáférhetőhu_HU
Class
dc.type.genre
publikáció/alkotáshu_HU
Type
dc.type.resrep
tudományoshu_HU
Author
dc.contributor.inst
ELTE Állam-és Jogtudományi Kar Agrárjogi Tanszékhu_HU
Keywords
dc.subject.hu
jogtudományhu_HU
Keywords
dc.subject.hu
agrárjoghu_HU
Keywords
dc.subject.hu
Jogi Tanulmányokhu_HU
Type
dc.type.type
folyóiratcikkhu_HU
Release Date
dc.description.issuedate
2014hu_HU


Files in this item

A Hangya szövetkezeti rendszer fejlődéstörténetéről
 

This item appears in the following Collection(s)

Show simple item record