A Hangya szövetkezeti rendszer fejlődéstörténetéről

Abstract

A vidéken élő népesség társadalmi-gazdasági helyzetének kiegyenlítése mind nemzetgazdasági, mind társadalmi szempontból a jelenkor egyik alapvető megoldandó kérdésének számít. A vidéki lakosság gazdasági elmaradottsága, társadalmi elszigeteltsége észlelhetően erősödik. Ennek ellensúlyozásaként, hatékony eszközre van szükség a vidéki elvándorlás megállítására, s ezzel összefüggésben vidéken a foglalkoztatás ugrásszerű megnövelésére. E körben nagyobb hangsúlyt szükséges fektetni a vidéki lakosság képzésére, szakismereteinek bővítésére, adott esetben átképzésére annak érdekében, hogy a vidéki társadalom könnyebben munkához jusson, s a munka révén társadalmi megbecsültsége is erősödjön. A vidéki kis- és középbirtokos réteg szervezett összefogása is elengedhetetlen abból a célból, hogy a termelők, tágabb megközelítésben az agrárpiacok alanyai, versenypiaci viszonyok között is megállják a helyüket. Jelen munka azért idézi vissza és elemzi az 1898. január 23-án megalakult Hangya Szövetkezeti Központ, majd az abból későbbiekben kifejlődött országos hálózatú Hangya szövetkezeti rendszer (a továbbiakban: Hangya modell) tevékenységét, eredményeit, szabályozási környezetét, mert a Hangya modell a vidéken élő népesség gazdasági megsegítését, társadalmi-gazdasági mobilizálását tekintve kiugróan hatékony, Európa-szerte elismert, átfogó szervezeti-jogi keretnek bizonyult a XX. század elejétől a II. világháborúig. Álláspontunk szerint a jelenkor számára egyik meghatározó, követendő példaként szolgálhatnak a Hangya modell működéséből, a működését átható szabályozási alaptételekből levonható tanulságok a vidéki lakosság életkörülményeinek javítása körben. A Hangya modell szabályozási környezetének összehasonlító ismertetését állítjuk fókuszba, áttekintve a Hangya Szövetkezeti Központ, illetve a Hangya Szövetkezeti Központ kötelékébe tartozó szövetkezetek alapszabályát is. A szabályozás bemutatásához azonban kiinduló pontként szükséges a Hangya szövetkezeti rendszer kialakulásához vezető korabeli társadalmi, gazdasági viszonyok felvázolása, valamint Hangya modell révén elért társadalmi, gazdasági eredmények bemutatása is, amelyek nélkül a valóság és a jogi szabályozás közötti összefüggések kezelhetetlenek és megérthetetlenek.