A nemzetközi büntetőbíráskodás történetének mérföldkövei a nemzetközi büntetőbíróság létrehozásának történeti előzményei

Abstract

A Nemzetközi Büntetőbíróság létrehozása grandiózus és nélkülözhetetlen előrelépésnek tekinthető a nemzetközi büntetőjog területén, a hágai székhelyű állandó büntetőbíróság méltán nevezhető a nemzetközi büntetőbíráskodás történetének eddigi csúcspontjának. A Nemzetközi Büntetőbíróság Statútumát2 1998. július 17- én fogadták el, amely 2002. július 1-jén lépett hatályba, tényleges munkáját 2003. március 11-én kezdte meg. 2010. január 28-ig a Római Statútumot 139 állam írta alá és 110 ratifikálta.3 A Magyar Köztársaság sem maradhatott ki ezen intézmény létrehozásából; magyar delegáció már az előkészítő római konferencián4 részt vett, és az országgyűlés 2001. november 7-én határozott a Nemzetközi Büntetőbíróság Statútumának megerősítéséről a 72/2001. (XI. 7.) OGY határozatában. Jelen tanulmány célja egy vázlatos jogtörténeti áttekintést követően a nemzetközi büntetőbíráskodás egyes intézményeinek történeti fejlődésének elemzése. Terjedelmi okok miatt ezen munka nem vállalkozhatott valamennyi releváns jogi megoldás kiterjedt taglalására, a nemzetközi büntetőjogtörténet valamennyi törvényszékének részletes bemutatására, valamint azok hasonlóságainak és különbségeinek vizsgálatára, ahogy a hibrid törvényszékek igen izgalmas problematikájának elemzésére sem. A cél inkább egyfajta rövid áttekintés, amelynek során azon releváns intézményekre kívánok utalni, amelyek nélkül a Nemzetközi Büntetőbíróság a jelenlegi formájában nem jöhetett volna létre.