A tétel áttekintő adatai

Szerző
dc.contributor.author
Csuhány, Péter 
Elérhetőség dátuma
dc.date.accessioned
2018-06-21T08:27:56Z
Rendelkezésre állás dátuma
dc.date.available
2018-06-21T08:27:56Z
Kiadás
dc.date.issued
2010
Uri
dc.identifier.uri
http://hdl.handle.net/10831/35036
Kivonat
dc.description.abstract
Az európai integrációs folyamat elsődlegesen gazdasági jellegére figyelemmel az Európai Bíróság (a továbbiakban: EuB) kezdeti joggyakorlatában az alapjogok védelmének szempontjai nem jelentek meg. Miután azonban – a hatvanas évek végétől kezdve – egyre inkább világossá vált, hogy a gazdasági integráció céljainak megvalósításához szükséges közösségi jogalkotás – a tagállami alkotmánybíróságokkal való viszonyt is terhessé tevő módon – óhatatlanul érint alapjogi kérdéseket is, az EuB hajlamosnak mutatkozott az alapvető jogok védelmére is tekintettel lenni. Ennek jegyében az EuB rögzítette, hogy az alapvető jogok tiszteletben tartása – a tagállami alkotmányokra és a tárgybeli nemzetközi egyezményekre is figyelemmel – a közösségi jog általános elveinek integráns részét képezi. Az EuB gyakorlatában azóta is számos esetben előfordultak alapjogi relevanciájú esetek,1 az Alapjogi Charta kötelező erejűvé válása pedig tovább erősíti az Európai Unión (a továbbiakban: EU) belül az alapjogi szempontok érvényesülését. Mindeközben az alapjogok európai védelmére elsősorban felállított, az Emberi Jogok Európai Bírósága (a továbbiakban: EJEB) előtt is felmerültek a közösségi jogot érintő ügyek. Ezek kapcsán egyrészről kérdésessé vált az, hogy mennyiben felel meg a közösségi jog az Emberi Jogok Európai Egyezményének (a továbbiakban: EJEE), másrészről pedig az is, hogy mennyiben róható fel az egyezménysértés a tagállamoknak, akkor, amikor azzal közösségi jogi elvárást teljesítenek. Noha mindeddig az EuB és az EJEB is törekedett egymás szempontjainak figyelembe vételére, és joggyakorlatuk – lehetőség szerinti – összehangolására, az egységes európai jogvédelem megteremtéséhez, és e körben az EJEB vezető szerepének világossá tételéhez indokoltnak látszott, hogy – mint elkülönült jogalany – maga az EU is csatlakozzon az EJEE-hez.2 A csatlakozás továbbá – annak egyik legfontosabb hozadékaként – hozzájárulhat az EU és a tagállamai közötti felelősségi viszonyok egyértelmű rendezéséhez is. Az alábbiakban az alapítószerződések szövegéből kiindulva, valamint az EU csatlakozásával kapcsolatban eddig nyilvánosságra került dokumentumok, és különösen az Európai Parlament Alkotmányügyi Bizottságának 2010. március 18-ai meghallgatásán előadott szakértői álláspontok figyelembe vételével mutatom be a tárgyban felmerülő uniós és nemzetközi közjogi kérdéseket, igyekezve azokra válaszokat is találni.hu_HU
Nyelv
dc.language.iso
magyarhu_HU
Cím
dc.title
Az Európai Unió csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhezhu_HU
Típus
dc.type
folyóiratcikk
Változat
dc.description.version
megjelent változathu_HU
Nyelv
dc.language.rfc3066
hun
Jogok
dc.rights.holder
ELTE Állam- és Jogtudományi Doktori Iskolahu_HU
Megjegyzés
dc.description.note
II. kötet. (2010) Ünnepi konferencia az ELTE megalakulásának 375. évfordulója alkalmából. Nemzetközi jogi és nemzetközi magánjogi szekció.hu_HU
Folyóirat
dc.identifier.jtitle
Jogi tanulmányokhu_HU
Utolsó oldal
dc.identifier.lpage
386hu_HU
Első oldal
dc.identifier.spage
369hu_HU
Hozzáférés
dc.rights.access
hozzáférhetőhu_HU
Besorolás
dc.type.genre
publikáció/alkotáshu_HU
Jelleg
dc.type.resrep
tudományoshu_HU
Szerző szervezeti egysége
dc.contributor.inst
ELTE Állam-és Jogtudományi Kar Nemzetközi Jogi Tanszékhu_HU
Kulcsszó
dc.subject.hu
jogtudományhu_HU
Kulcsszó
dc.subject.hu
nemzetközi joghu_HU
Kulcsszó
dc.subject.hu
Európai Unióhu_HU
Kulcsszó
dc.subject.hu
Emberi Jogok Európai Egyezményehu_HU
Kulcsszó
dc.subject.hu
Jogi Tanulmányokhu_HU
Típus
dc.type.type
folyóiratcikkhu_HU
Kiadás éve
dc.description.issuedate
2010hu_HU


A tételhez tartozó fájlok

Az Európai Unió csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez
 

Ez a tétel a következő gyűjteményekben található meg

A tétel áttekintő adatai