Show simple item record

Consultant
dc.contributor.advisor
Farkas, Marianna
Author
dc.contributor.author
Hoffman, István 
Availability Date
dc.date.accessioned
2018-03-06T10:23:49Z
Availability Date
dc.date.available
2018-03-06T10:23:49Z
Release
dc.date.issued
2002
uri
dc.identifier.uri
http://hdl.handle.net/10831/34770
Abstract
dc.description.abstract
Az emberi társadalmak irányításának, szervezésének leghatékonyabb eszköze a több mint ötezer éves állam. Az állam szerepe, feladata folyamatosan változott a történelem folyamán.1 Az állam funkciója, jelentősen átalakult a XVIII-XIX. században, amikor megszületett a modern állam.2 A modern állam önmagáról alkotott képe, szerepe is jelentős változásokon ment át, különösen az elmúlt század folyamán. A XX. század államának középpontjába a közszolgáltatások nyújtása került. Mind a szolgáltató, mind a szabályozó állam modellje arra kereste a választ, hogy hogyan lehet a leghatékonyabban megszervezni a társadalom közszolgáltatásokkal való ellátását. A hatósági igazgatás differentia specificája a közhatalom közigazgatás – azaz a végrehajtó hatalom – általi gyakorlása. A fenti ismérvek alapján tudjuk elhatárolni a hatósági feladatok ellátását az állami közhatalom más megnyilvánulásaitól, így az igazságszolgáltatástól és a törvényalkotástól. Mivel a hatósági feladatok is közösségi szükségleteket elégítenek ki, s a közösség is szervezi ellátásukat, ezért a hatósági igazgatás is a tágan értelmezett közszolgáltatások közé tartozik.3 A szűkebb értelemben vett közszolgáltatásoktól szintén a közhatalom gyakorlása választja el a hatósági igazgatást. Vizsgálataim középpontjában a kistérségi közigazgatás áll. A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996: XXI. tv. meghatározza mind a kistérség, mind a városkörnyék fogalmát.4 Kistérség alatt olyan városkörnyéket értek, amelynek központja városi funkciókkal rendelkező városi rangú település. Az Ötv. a várossá nyilvánítás szempontjaival kapcsolatban csak annyit mond ki, hogy az kellőképpen fejlett és térségi szerepkörrel rendelkezik. A város – a jelenlegi területszervezési törvény szerint is – közigazgatási, oktatási, kulturális, kereskedelmi és ipari központ. 1989-et követően ugrásszerűen megnőtt a magyar városok száma, és számos olyan település is elnyerte a városi címet, amely nem látott el városi funkciókat.5 A dolgozat célja, hogy röviden áttekintse a kistérség helyét a magyar közigazgatás rendszerében. Az elemzés során tekintettel voltam a magyar közigazgatás múltjában megjelenő járási és városkörnyéki igazgatási szabályozásokra. A jelen és a jövő megértéséhez a múlt szabályozásán kívül fontos megismerni az alsó középszintről alkotott különböző közigazgatási jogi és közigazgatástudományi elméleteket. A kistérség nem légüres térben helyezkedik el, ezért szükséges, hogy meghatározzam a megyei és települési közigazgatás feladatait is.hu_HU
Language
dc.language.iso
magyarhu_HU
Title
dc.title
A kistérség helye a magyar közigazgatás rendszerébenhu_HU
Language
dc.language.rfc3066
hun
Scope
dc.format.page
22hu_HU
Author
dc.contributor.inst
ELTE Állam-és Jogtudományi Kar Közigazgatási Jogi Tanszékhu_HU
Keywords
dc.subject.hu
közigazgatási joghu_HU
Keywords
dc.subject.hu
jogtudományhu_HU
Type
dc.type.type
hallgatói dolgozathu_HU
Release Date
dc.description.issuedate
2002hu_HU
Student's vocational, professional, specialization
dc.description.course
állam- és jogtudományhu_HU


Files in this item

A kistérség helye a magyar közigazgatás rendszerében
 

This item appears in the following Collection(s)

Show simple item record