Témavezető dc.contributor.advisor | Farkas, Marianna | |
Szerző dc.contributor.author | Hoffman, István | |
Elérhetőség dátuma dc.date.accessioned | 2018-03-06T10:23:49Z | |
Rendelkezésre állás dátuma dc.date.available | 2018-03-06T10:23:49Z | |
Kiadás dc.date.issued | 2002 | |
Uri dc.identifier.uri | http://hdl.handle.net/10831/34770 | |
Kivonat dc.description.abstract | Az emberi társadalmak irányításának, szervezésének leghatékonyabb eszköze a több mint ötezer éves állam. Az állam szerepe, feladata folyamatosan változott a történelem folyamán.1 Az állam funkciója, jelentősen átalakult a XVIII-XIX. században, amikor megszületett a modern állam.2 A modern állam önmagáról alkotott képe, szerepe is jelentős változásokon ment át, különösen az elmúlt század folyamán. A XX. század államának középpontjába a közszolgáltatások nyújtása került. Mind a szolgáltató, mind a szabályozó állam modellje arra kereste a választ, hogy hogyan lehet a leghatékonyabban megszervezni a társadalom közszolgáltatásokkal való ellátását. A hatósági igazgatás differentia specificája a közhatalom közigazgatás – azaz a végrehajtó hatalom – általi gyakorlása. A fenti ismérvek alapján tudjuk elhatárolni a hatósági feladatok ellátását az állami közhatalom más megnyilvánulásaitól, így az igazságszolgáltatástól és a törvényalkotástól. Mivel a hatósági feladatok is közösségi szükségleteket elégítenek ki, s a közösség is szervezi ellátásukat, ezért a hatósági igazgatás is a tágan értelmezett közszolgáltatások közé tartozik.3 A szűkebb értelemben vett közszolgáltatásoktól szintén a közhatalom gyakorlása választja el a hatósági igazgatást. Vizsgálataim középpontjában a kistérségi közigazgatás áll. A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996: XXI. tv. meghatározza mind a kistérség, mind a városkörnyék fogalmát.4 Kistérség alatt olyan városkörnyéket értek, amelynek központja városi funkciókkal rendelkező városi rangú település. Az Ötv. a várossá nyilvánítás szempontjaival kapcsolatban csak annyit mond ki, hogy az kellőképpen fejlett és térségi szerepkörrel rendelkezik. A város – a jelenlegi területszervezési törvény szerint is – közigazgatási, oktatási, kulturális, kereskedelmi és ipari központ. 1989-et követően ugrásszerűen megnőtt a magyar városok száma, és számos olyan település is elnyerte a városi címet, amely nem látott el városi funkciókat.5 A dolgozat célja, hogy röviden áttekintse a kistérség helyét a magyar közigazgatás rendszerében. Az elemzés során tekintettel voltam a magyar közigazgatás múltjában megjelenő járási és városkörnyéki igazgatási szabályozásokra. A jelen és a jövő megértéséhez a múlt szabályozásán kívül fontos megismerni az alsó középszintről alkotott különböző közigazgatási jogi és közigazgatástudományi elméleteket. A kistérség nem légüres térben helyezkedik el, ezért szükséges, hogy meghatározzam a megyei és települési közigazgatás feladatait is. | hu_HU |
Nyelv dc.language.iso | magyar | hu_HU |
Cím dc.title | A kistérség helye a magyar közigazgatás rendszerében | hu_HU |
Nyelv dc.language.rfc3066 | hun | |
Terjedelem dc.format.page | 22 | hu_HU |
Szerző szervezeti egysége dc.contributor.inst | ELTE Állam-és Jogtudományi Kar Közigazgatási Jogi Tanszék | hu_HU |
Kulcsszó dc.subject.hu | közigazgatási jog | hu_HU |
Kulcsszó dc.subject.hu | jogtudomány | hu_HU |
Típus dc.type.type | hallgatói dolgozat | hu_HU |
Kiadás éve dc.description.issuedate | 2002 | hu_HU |
A hallgató szakja, szakpárja, szakiránya dc.description.course | állam- és jogtudomány | hu_HU |