A bécsi vételi egyezmény előreláthatósági korlátjának kapcsolata a ptk. kodifikációjával

Abstract

Az 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvr l (a késbbiekben Ptk.) több mint negyven éve készült. Nem kíván különösebb magyarázatot az a tény, hogy az akkori társadalmi, gazdasági, politikai és jogi környezet, amelyben megalkották, alapvet változásokon ment keresztül. A rendszerváltást követ en a polgári jog legfbb szabályozási tárgyai: a személyek tulajdon-, illetve vagyoni viszonyai gyökeresen átalakultak. A vasfüggöny lehullását megelz kommunista diktatúra felszámolta a magántulajdon intézményét, piacgazdaság helyett pedig a tervgazdálkodástól várták az ország gazdasági felemelkedését. 1989-ben azonban megtörtént a változás, az ország demokratikusan működ jogállammá alakult, a tervgazdaságot felváltotta a piacgazdaság, és feltámasztották a magántulajdon homályba tűnt intézményét is. Az 1959- es kódex szerkesztinek ugyan sikerült olyan magas szinten absztrahált normákat alkotniuk, amelyek a jelenlegi viszonyok között is alkalmazhatóak, ám ez a több mint ötven módosításnak és a rugalmas bírói jogértelmezésnek köszönhet, ez a tény pedig kétséget kizáróan bizonyítja, hogy szükség van a polgári jog szabályainak újragondolására és rendszerbe foglalására. Ha Magyarország történelme másként alakult volna 1945 után, és a nyugati demokráciák útján indulunk el, a gazdasági élet megállíthatatlan fejldése akkor is számos alapvet magánjogi jogintézmény elavulásához vezetett volna. Negyven év alatt a gazdasági viszonyok dinamikus változása tehát szintén megalapozta volna az átfogó reformot. A Magyar Köztársaság kormánya ezért 1998. áprilisában határozatban rendelte el a Ptk. korszerűsítésének megkezdését.2 A kodifikációt különböz típusú munkabizottságok végzik, természetesen egymással szorosan együttműködve, hatékony munkamegosztásban. A Polgári Jogi Kodifikációs Szerkesztbizottság3 által összeállított „Indító tézisek a polgári jog átfogó reformjához” elneveközül, amelyek szükségessé teszik az új magánjogi kódex megalkotását, a következk: − az állami tulajdon dominanciájának megszűnte; − a köztulajdon illetve az állam, magánjogi viszonyokban játszott szerepének megváltozása; − a piacgazdaság vált a társadalmi berendezkedés elismert formájává − a magántulajdon, mint a társadalmi berendezkedés alkotmányosan védett fundamentuma4 − rászorulók szociális védelme és támogatása, mint társadalompolitikai célkitűzésként való megjelenése.