Show simple item record

Consultant
dc.contributor.advisor
Vékás, Lajos
Consultant
dc.contributor.advisor
Király, Miklós
Author
dc.contributor.author
Bassola, Bálint 
Availability Date
dc.date.accessioned
2018-03-06T09:58:02Z
Availability Date
dc.date.available
2018-03-06T09:58:02Z
Release
dc.date.issued
2002
uri
dc.identifier.uri
http://hdl.handle.net/10831/34763
Abstract
dc.description.abstract
Más területekhez képest viszonylag későn, egy évtizeddel a Római Szerződés aláírása után, jelent meg az első csírája1 annak az akkor még merész álomnak tűnő elképzelésnek, mely – folyamatos fejlődés eredményeképpen – zászlajára tűzte egy átfogó jellegű közösségi jogharmonizáció megvalósítását a magánjog területén.2 Az utóbbi évek tendenciájaként ez a harmonizáció a tagállamok magánjogának a központi magját, a kötelmi jog általános részét is elérte. Ebben a folyamatban kiemelkedő jelentősége van az Európai Közösség (a továbbiakban: EK) által megalkotott, e tanulmányban tárgyalandó, a fogyasztókkal kötött szerződésekben tisztességtelennek minősülő feltételekről szóló irányelvnek3 (a továbbiakban: Irányelv), mely kötelezettséget jelent a tagállamokra nézve általános szerződési joguk egy fontos része arculatának átformálására. Az irányelv mint közösségi jogharmonizációs eszköz sajátosságából adódóan a tagállamok maguk döntötték el, hogy hogyan viszik véghez ezen Irányelv transzpozícióját a belső jogukba. Ez adja a jelen összehasonlító jogi tanulmány létjogosultságát. Munkám így két célkitűzésen nyugszik: szándékom egyrészt az általános szerződési feltételekben alkalmazott tisztességtelen klauzulák problematikájának elemzése, s a szabályozásuk lehetőségeinek vizsgálata az EK ezen Irányelve nyomán, másrészt összehasonlító jogi elemzés arról, hogy egy alapító tagállam, Franciaország, és egy hamarosan csatlakozó ország, Magyarország, hogyan ültette át a fent nevezett Irányelvet a belső jogába, esetenként kitérve egyes más országok megoldásaira is. A jogösszehasonlítás azonban nem lehet öncélú: célunk ezzel elsősorban az, hogy megmutassuk, mennyiben szolgálhat modellként Magyarország számára a Franciaország általi transzpozíció és menynyiben használhatók fel az egyes jogi megoldások hazánkban. A téma jelentőségét növeli, hogy a szóban forgó Irányelv magyar jogba való átvétele révén első ízben került sor közösségi jogi elem közvetlen „beemelésére” a magyar Polgári Törvénykönyvbe.hu_HU
Language
dc.language.iso
magyarhu_HU
Title
dc.title
Az általános szerződési feltételekben alkalmazott tisztességtelen klauzulák kérdéskörehu_HU
Language
dc.language.rfc3066
hun
Scope
dc.format.page
42hu_HU
Author
dc.contributor.inst
ELTE Állam-és Jogtudományi Kar Nemzetközi Jogi Tanszékhu_HU
Keywords
dc.subject.hu
jogtudományhu_HU
Type
dc.type.type
hallgatói dolgozathu_HU
Release Date
dc.description.issuedate
2002hu_HU
Student's vocational, professional, specialization
dc.description.course
állam- és jogtudományhu_HU


Files in this item

Az általános szerződési feltételekben alkalmazott tisztességtelen klauzulák kérdésköre
 

This item appears in the following Collection(s)

Show simple item record