Az általános szerződési feltételekben alkalmazott tisztességtelen klauzulák kérdésköre

Abstract

Más területekhez képest viszonylag későn, egy évtizeddel a Római Szerződés aláírása után, jelent meg az első csírája1 annak az akkor még merész álomnak tűnő elképzelésnek, mely – folyamatos fejlődés eredményeképpen – zászlajára tűzte egy átfogó jellegű közösségi jogharmonizáció megvalósítását a magánjog területén.2 Az utóbbi évek tendenciájaként ez a harmonizáció a tagállamok magánjogának a központi magját, a kötelmi jog általános részét is elérte. Ebben a folyamatban kiemelkedő jelentősége van az Európai Közösség (a továbbiakban: EK) által megalkotott, e tanulmányban tárgyalandó, a fogyasztókkal kötött szerződésekben tisztességtelennek minősülő feltételekről szóló irányelvnek3 (a továbbiakban: Irányelv), mely kötelezettséget jelent a tagállamokra nézve általános szerződési joguk egy fontos része arculatának átformálására. Az irányelv mint közösségi jogharmonizációs eszköz sajátosságából adódóan a tagállamok maguk döntötték el, hogy hogyan viszik véghez ezen Irányelv transzpozícióját a belső jogukba. Ez adja a jelen összehasonlító jogi tanulmány létjogosultságát. Munkám így két célkitűzésen nyugszik: szándékom egyrészt az általános szerződési feltételekben alkalmazott tisztességtelen klauzulák problematikájának elemzése, s a szabályozásuk lehetőségeinek vizsgálata az EK ezen Irányelve nyomán, másrészt összehasonlító jogi elemzés arról, hogy egy alapító tagállam, Franciaország, és egy hamarosan csatlakozó ország, Magyarország, hogyan ültette át a fent nevezett Irányelvet a belső jogába, esetenként kitérve egyes más országok megoldásaira is. A jogösszehasonlítás azonban nem lehet öncélú: célunk ezzel elsősorban az, hogy megmutassuk, mennyiben szolgálhat modellként Magyarország számára a Franciaország általi transzpozíció és menynyiben használhatók fel az egyes jogi megoldások hazánkban. A téma jelentőségét növeli, hogy a szóban forgó Irányelv magyar jogba való átvétele révén első ízben került sor közösségi jogi elem közvetlen „beemelésére” a magyar Polgári Törvénykönyvbe.