Show simple item record

Consultant
dc.contributor.advisor
Papp, Imre
Author
dc.contributor.author
Galambos, Gábor 
Availability Date
dc.date.accessioned
2018-03-06T09:36:19Z
Availability Date
dc.date.available
2018-03-06T09:36:19Z
Release
dc.date.issued
2004
uri
dc.identifier.uri
http://hdl.handle.net/10831/34745
Abstract
dc.description.abstract
Az emberi jogok nemzetközi dokumentumokban való megfogalmazásának a közelmúltban végbement általánossá válásával azonban ez a megállapítás új tartalommal látszik megtelni. Széles körben elterjedt vélekedés az alkotmányjog tudományának művelői körében, hogy a lelkiismereti és vallásszabadság minden szabadságjogok anyajoga és forrása. Jelen van ugyanis – és a 20. század kiterjedt állami szerepvállalásával még erősödött is – az államérdek, az államcélok korlátozó hatása, amely esetenként határt szabhat az emberi jogok érvényesíthetőségének. Hatást gyakorolnak továbbá a vallásszabadság körébe tartozó ügyek megítélésére azok a társadalmi változások, amelyek egyre sokszínűbbé teszik az európai államok felekezeti megoszlását, gyengítve vagy éppen felerősítve egyes történelmi gyökerű ellentéteket. Európában az emberi jogok védelmét napjainkban nemzetek feletti szinten leghatékonyabban az Emberi Jogok Európai Bírósága (a továbbiakban: a Bíróság) képes ellátni. A Bíróság 1976-ban tárgyalt először olyan ügyet, amelyben a lelkiismereti és vallásszabadság védelmét biztosító 9. Cikk sérelmét állították a kérelmezők1. Egészen 1993-ig kellett azonban várni arra, hogy a testület a vallásszabadság Egyezménnyel ellentétes korlátozása miatt marasztalja el valamelyik tagállamát. 2. Az érintett állam Görögország volt, amely az egyházakkal kapcsolatos sajátos állami berendezkedése (az ortodox egyház domináns felekezetként való elismerése, a prozelitizmus tilalma, az istentiszteleti helyek megnyitásával kapcsolatos korlátozások) miatt ezt követően több alkalommal is képtelen volt arra, hogy jogszabályainak és igazgatási gyakorlatának az európai elvárásokkal való összhangját igazolja. 3. Mivel az ügyek hátterében ugyanaz a jogi környezet húzódott meg, a Bíróság – noha kétségtelenül fontos megállapításokat tett a vallásgyakorlás korlátozásának megengedhetőségével kapcsolatban – nem volt képes kimunkálni a 9. Cikk által biztosított emberi jog védelmi mechanizmusának elvi alapjait. Ebből a szempontból korszakhatárt jelentett az 1999-es év, amikor a testület által tárgyalt, vallásszabadsággal kapcsolatos ügyek száma megtöbbszöröződött, s ez lehetőséget biztosított olyan kérdések vizsgálatára, amelyek meghatározó jelentőségűek a 9. Cikken alapuló gyakorlat kialakításában. Jelen dolgozat arra vállalkozik, hogy elemezze a Bíróság legjelentősebb vallásszabadsággal kapcsolatos határozatait, s a hangsúlyok kiemelésével feltárja a döntésekből kirajzolódó tendenciákat 4. Mindennek a vizsgálata pedig arra keresi a választ, hogy milyen lesz a vallási közösségek jogi kezelése a 21. század Európájában: érvényesül-e a sokféleség toleranciát erősítő hatása, vagy ellenkezőleg, más jogokra vagy méltányolható célokra tekintettel nagyobb tér nyílik a vallásszabadság állami korlátozására.hu_HU
Language
dc.language.iso
magyarhu_HU
Title
dc.title
Vallásszabadság az Emberi Jogok Európai Bíróságának joggyakorlatábanhu_HU
Language
dc.language.rfc3066
hun
Scope
dc.format.page
15hu_HU
Author
dc.contributor.inst
ELTE Állam-és Jogtudományi Kar Nemzetközi Jogi Tanszékhu_HU
Keywords
dc.subject.hu
jogtudományhu_HU
Keywords
dc.subject.hu
valásszabadsághu_HU
Keywords
dc.subject.hu
esetjogi elemzéshu_HU
Type
dc.type.type
hallgatói dolgozathu_HU
Result, Rank
dc.description.result
Esetjogi elemzések tagozatán I. díjhu_HU
Release Date
dc.description.issuedate
2004hu_HU
Student's vocational, professional, specialization
dc.description.course
Állam- és Jogtudományhu_HU


Files in this item

Vallásszabadság az Emberi Jogok Európai Bíróságának joggyakorlatában
 

This item appears in the following Collection(s)

Show simple item record