A választottbíráskodás terjedelme a magyar jogtörténetben
választottbíráskodás
jogtörténet
polgári eljárásjog
Absztrakt:
A választottbíráskodás az ún. alternatív1 vitarendezési módszerek (Alternative
Dispute Resolutions, a nemzetközi irodalomban bevett rövidítéssel élve: ADR) egyike,
és mind nemzetközi szinten, mind Magyarországon ezek legelterjedtebb változata.
Ebben a tanulmányban a hazánkban is egyre nagyobb teret nyerő intézmény
magyarországi történetét kívánom bemutatni abból a nézőpontból, hogy milyen
típusú ügyeket lehetett jogszerűen választottbíróságok elé vinni: az ügykör összetételét
és változásait. Ennek bemutatása mellett időnként kitekintek a
választottbírósági fórumrendszerre is, mivel ez legtöbbször bizonyos speciális ügytípusok
mentén alakult. Néhány helyen a témához való kapcsolódása okán említést
fogok tenni a konkrét választottbírósági eljárás alapját jelentő jogügyletekről is, de
ezekkel részletesen itt és most nem foglalkozom.
Az idődimenziót tekintve az áttekintés fókuszpontjába a 19. század második felétől
napjainkig tartó időszakot helyeztem. A célom ezzel az áttekintéssel a
választottbíráskodás mai hazai helyzetéhez vezető folyamatoknak a bemutatása, és
a jelzett időszak az, amelyik a leginkább érezhetően formálta az intézmény jelenét,
ez takarja a mai helyzet közvetlenebb előzményeit. Emiatt bár a fonalat a legrégebbi
magyar jogtörténeti emléknél veszem fel, de részletesen csak az 1848-49-es
forradalom és szabadságharc utáni időszakot tárgyalom. Mivel a történetet napjainkig
vezetem, így néhány vonatkozásban értelemszerűen a jelenről is említést
fogok tenni.