Mit ért a nyelvészet az intertextualitás fogalmán?
Megjelenés dátuma: 2014
Kulcsszó: intertextualitás
szövegköziség
intertextualitás-tipológia
referenciális intertextualitás
szövegfajták közötti intertextualitás
szövegfajták kapcsolata
szövegköziség
intertextualitás-tipológia
referenciális intertextualitás
szövegfajták közötti intertextualitás
szövegfajták kapcsolata
Absztrakt:
A germanisztikai szakirodalom alapján
(HOLTHUIS 1993; KRAUSE 2000; JANICH 2008; RADA 2013) tehát az intertextuális
viszonyok tipologizálásánál három alapvető típust különböztethetünk meg:
A legtöbb intertextualitás-tipológia (pl. HOLTHUIS 1993; KRAUSE 2000) az intertextualitásnak két alaptípusát különbözteti meg, a referenciális és tipológiai
intertextualitást. HOLTHUIS az intertextuális viszonyok leírásakor e két típust
globális alaptípusoknak nevezi (Globaltypen). A szöveg-szöveg, illetve szövegszövegfajta
szintű kapcsolatok elkülönítése mellett a harmadik típusra, a szövegfajták
szintjén megjelenő intertextualitás lehetőségére csak ritkán utal a szakirodalom
(KLEIN 2000).
A szövegfajták között felfedezhető intertextuális viszonyok vizsgálata egyelőre
még kidolgozatlan, a germanisztikai szakirodalomban is újdonságnak számít,
a készülő doktori disszertációmban ennek lehetőségeivel foglalkozom. E típus
részletesebb kutatása érdekes eredményeket hozhat, hiszen lehetővé teszi,
hogy ezáltal a szövegfajták egymáshoz való viszonyát vizsgáljuk, így az intertextualitás
nyelvészeti megközelítése és tipologizálása a szövegnyelvészet számára
is lényeges felismerésekhez vezethet.
Abstract:
The Concept of Intertextuality from a Linguistic Perspective
The purpose of the present study is to analyze of the concept of intertextuality from a
linguistic perspective, namely through the comparison of relevant Hungarian and German
literature. Following the literature review of major positions, I aim to explore - through the
examination of specific texts - the possible types of intertextuality, with particular regard to a new
kind of relations system, and the question of intertextuality between different text types.
The analysis of intertextuality is one of the most popular research areas within German
linguistics; in fact, there are a number of studies dealing with the description of the multi-faceted
relationship between texts (including HOLTHUIS 1993, FIX 2000, KRAUSE 2000, RADA 2013). In
contrast, when examining the Hungarian scholarly literature, we find that in Hungarian linguistics
the notion of intertextuality can currently be considered a poorly examined research topic, with
only a few case studies and textlinguistic monographs that discuss the intertextual relationships
between texts (see SZIKSZAINÉ 1999, BORONKAI 2006, KABÁN 2011). However, this issue should
be examined in more detail, as it would bring with it new ways of organizing texts and text types,
which may result in significant findings for Hungarian linguistics and text linguistics in particular.
