Mit ért a nyelvészet az intertextualitás fogalmán?
szövegköziség
intertextualitás-tipológia
referenciális intertextualitás
szövegfajták közötti intertextualitás
szövegfajták kapcsolata
Abstract:
A germanisztikai szakirodalom alapján
(HOLTHUIS 1993; KRAUSE 2000; JANICH 2008; RADA 2013) tehát az intertextuális
viszonyok tipologizálásánál három alapvető típust különböztethetünk meg:
A legtöbb intertextualitás-tipológia (pl. HOLTHUIS 1993; KRAUSE 2000) az intertextualitásnak két alaptípusát különbözteti meg, a referenciális és tipológiai
intertextualitást. HOLTHUIS az intertextuális viszonyok leírásakor e két típust
globális alaptípusoknak nevezi (Globaltypen). A szöveg-szöveg, illetve szövegszövegfajta
szintű kapcsolatok elkülönítése mellett a harmadik típusra, a szövegfajták
szintjén megjelenő intertextualitás lehetőségére csak ritkán utal a szakirodalom
(KLEIN 2000).
A szövegfajták között felfedezhető intertextuális viszonyok vizsgálata egyelőre
még kidolgozatlan, a germanisztikai szakirodalomban is újdonságnak számít,
a készülő doktori disszertációmban ennek lehetőségeivel foglalkozom. E típus
részletesebb kutatása érdekes eredményeket hozhat, hiszen lehetővé teszi,
hogy ezáltal a szövegfajták egymáshoz való viszonyát vizsgáljuk, így az intertextualitás
nyelvészeti megközelítése és tipologizálása a szövegnyelvészet számára
is lényeges felismerésekhez vezethet.