A Keszthelyi-hegység és nyugati előterének szerkezetfejlődése, különös tekintettel a kréta deformációkra
Date: 2015
Subject: szakdolgozat
Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék
geológus MSc
Keszthelyi-hegység
szerkezetföldtani elemzés
Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék
geológus MSc
Keszthelyi-hegység
szerkezetföldtani elemzés
Abstract:
Szakdolgozatom célja a Keszthelyi-hegység és nyugati előterének (Zalai-medence északi része) szerkezetföldtani elemzése, különös tekintettel a területet a krétában ért gyűrődésre. Itt ugyanis a fő kompressziós szerkezetek É-D csapásúak, ami eltér a középhegységi szinklinális ÉK-DNy-i csapásától. Nem tisztázott, mi okozza kompressziós szerkezetek csapásváltását, a kompressziós fázisok számát és korát illetően is ellentétes vélemények láttak napvilágot (Tari 1994; Fodor 2010)
A Keszthelyi-hegységben felszínre bukkannak a felső-triász képződmények, így itt
lehetőség nyílt mezotektonikai adatok gyűjtésére. Ezek közül a legfontosabbak a karcos
vetők, melyekből Jacques Angelier programjának segítségével tudtam az egykori
feszültségmezőkre vonatkozóan pontos számításokat végezni. A Keszthelyi-hegység nagy
hátránya, hogy a késő-triász–késő-miocén üledékhézag miatt nehéz a fázisok közti
korbesorolás. Ezért itt meg próbáltam az egyes deformációs fázisok közt relatív sorrendet
felállítani, nagyrészt a gyűrődéshez való viszony alapján. A Zalai-medencében 3D szeizmikus
adatok alapján vizsgáltam a mezozoos aljzat szerkezeti felépítését. Itt teljesebb a rétegsor, így
kedvezőbb lehetőség nyílik a korbesorolásra. Eme terület hátránya, hogy vetőkarcok
hiányában csak becsülni lehet a töréses szerkezetek kinematikáját. Ebben a keszthelyihegységi
adatok nyújtanak segítséget. A két vizsgálati részterületet egy K-NY csapású
földtani szelvénnyel kötöttem össze (mellékletek).
Munkám során 12 deformációs fázist különítettem el. Ezek közül csak a legfontosabbakat
ismertetem röviden. Mindkét vizsgálati részterületen megjelennek idős, gyűrődés előtti ÉKDNy-
i extenziós feszültségmező (D2), melynek szerkezetei nagy hatással voltak a következő
gyűrődési fázisokra. Értelmezésem alapján a területet kétfázisú gyűrődés érte. A gyűrődés fő
szakasza a NyÉNy-KDK-i kompressziós (D3) feszültségmezőre tehető. Ezután megjelenik
egy (É)ÉNY-(D)DK-i kompressziós (D4) feszültségmező is, mely szelíd redőződéssel járt. A
felszíni, és szeizmikus adatok alapján megfigyelt rámpaantiklinálisok alapján kijelenthető,
hogy a térség gyűrődései flat-ramp-flat geometriájú rátolódásokhoz köthetőek. Alárendelten
vetőharapódzási redők (fault-propagation fold) is megjelennek. Ez jól összeegyeztethető Tari
(1994) modelljével, mely szerint a Dunántúli középhegységi Egység egy gyűrt-pikkelyes öv.
102
Szelvényemben a fő eltérés az eddigi modellektől (Tari 1994; Fodor 2010), hogy a fő
rátolódások nem mindig emelkednek a felszínre. A rátolódás gyakran felszín alatti felső
lenyesésben végződik el. Az elmozdulás ilyenkor kisebb rátolódások mentén oldódik fel,
melyek talpi lenyesése egybeesik a főrátolódás tetőlenyesésével. A D3 D4 szerkezeteket
diszkordánsan szenon üledékek fedik. A rátolódások egy része a szenon (D5) és a középsőmiocén
(D9) során normálvetőként reaktiválódott. A D6 fázishoz ÉK-DNy-i kompressziós
szerkezetek tartozhatnak, de ezek akár elcsavarodott D3 redők is lehetnek. Ezt a csapásváltást
valószínűleg, a lenyesésben jelentkező inhomogenitás okozza.
Abstract:
The goal of the present work is to investigate the structural geometry and evolution of the
Keszthely Hills and northern Zala Basin. The main aim was the analysis of the retaceous
folding of the study area, which is situated in the southwestern part of the Transdanubian
Range. The Keszthely Hills are made up Upper-Triassic and Neogene rocks. In its subsurface continuation, in the northern Zala Basin, the Triassic-Jurassic is covered by late Cretaceous (Gosau), Paleogene and Miocene sediments. In the Keszthely Hills, where the Mesosoic basement on the surface, I carried out classical field structural measurements. In the Zala Basin, where the Mesozoic basement on the subsurface I used 3D and 2D seismic data The N-S strike of the main compressional structures of the study area differs from the NE-SW striking synclinal axis of the Transdanubian Range. Thus previous works could not define precisely the number and ages of the compressional events.
I could separate 12 deformation phases, but in the MSc thesis I discuss only the most
important ones. There is a NE-SW extensional phase (D2) which appeared before the major folding phases. One of the most important deformation of the study area is the two-phase folding. The first WNW)-ESE compression (D3) is based on fault slip and seismic data. Note that the related folds suggest rather a ENE-WSW compression. The second deformation was a NNE-SSW compression (D4). All of these structures are overlain by Senonian sediments. There are two main extensional events with Senonian (D5) and Middle Miocene age (D9).
During this time the Cretaceous thrusts were usually reactivated as a normal fault.
I was able to identify map-scale structures (ramp-anticlines related to flat-ramp-flat
detachment surfaces) in the dolomite quarries of the Keszthely Hills (Fig.1/A).
All these structures are in agreement with the model of Tari (1994), and supports that
the Transdanubian Range is a thrust and fold belt.
Files in this item
Name: Héja Gábor_2015_szakdolgozat.pdf
Size: 5.744Mb
Format: PDF
