| Consultant dc.contributor.advisor | Sztanó, Orsolya | |
| Author dc.contributor.author | Budai, Soma | |
| Availability Date dc.date.accessioned | 2015-06-24T13:46:48Z | |
| Availability Date dc.date.available | 2015-06-24T13:46:48Z | |
| Release dc.date.issued | 2015 | |
| uri dc.identifier.uri | http://hdl.handle.net/10831/20481 | |
| Abstract dc.description.abstract | A késő-miocén tavi üledékek, a Mecsek környezetében, kevéssé ismertek. Dolgozatomban, egy, Hímesháza (Baranya megye) melletti homokbányát vizsgáltam, amely változatos litológiával és szedimentológiai bélyegekkel bír. A képződmény középső-miocén (bádeni) mészkőre települ, a Mórágyi Gránit Formáció közvetlen szomszédságában. Utóbbi formáció szolgáltatta a fő üledéket, a vizsgált rétegsor alsó felében. A rétegsor négy szakaszra bontható. Alsó része homokosabb és kavicsosabb arkóza rétegek váltakozásából áll. Az egyes rétegek törmelékfolyás üledékének értelmezhetők. A rétegdőlések a bányában igen változékonyak, akár ellentétes dőlésirányok is mérhetőek. A bányafalakon gyakran megfigyelhetőek szinszediment szerkezeti mozgásra utaló deformációs szalagok. A második egység szublitorális molluszkákban gazdag agyag. Az erre következő, jelentős vastagságú finomhomokos egység, éles határral települ az agyagra, ami erőltetett regressziót sejtet, amit alátámaszt, hogy a homokban főként litorális kagylókat találunk. A monoton homokos rétegsort, durvatörmelékes rétegek szakítják meg, amelyekben találunk, helyi üledékforrásra utaló klasztokat. Erre szintén szublitorális agyag települ. Az alsó, arkózás egység feltehetően, egy törmelékfolyással építkező, hordalékkúp delta üledéke. Az agyag, vízszintemelkedést és a helyi üledékforrás visszaszorulását jelzi. A harmadik egység, torkolati zátony/túrzás előterében felhalmozódó viharüledékeként értelmezhető. A rétegsorban található molluszák, a Congeria rhomboidea biozónára utalnak (8-6 millió év). Ebből arra következtethetünk, hogy a vízszintváltozások, rövid időn belül játszódtak le. | hu_HU |
| Language dc.language.iso | magyar | hu_HU |
| Title dc.title | Hímesháza környéki pannóniai üledékek őskörnyezeti rekonstrukciója | hu_HU |
| Abstract in English dc.description.abstracteng | Lake level fluctuations and various delta types in a Pannonian (Upper Miocene) sedimentary sequence at Hímesháza (Eastern Mecsek Mountains, SW Hungary) Late Miocene lacustrine deposits in the vicinity of the Mecsek Mountains, in the southern part of the Pannonian Basin, are relatively poorly known. Various lithological units, their sedimentary and structural features were studied in a sand pit in the Eastern Mecsek. The sandy sequence unconformably overlies Middle Miocene fossiliferous, pebbly limestones and lies next to the Carboniferous Mórágy Granite Formation. This latter was the main sediment source in the lower part of the Upper Miocene succession. The lacustrine sequence can be subdivided into three main facies associations. The lower facies association (ca. 20 m thick) consists of alternating beds of coarse-grained arkosic sand and gravel. Both contain granite derived angular clasts (feldspar, quartz and rock fragments). Limonitic moulds of littoral lacustrine molluscs were also found in these beds. Clay occurs as continuos beds or as irregular patches in the sand, and its abundance changes systematically, usually increasing upward. In the continuous beds the clay is mixed with very coarse sand to pebble-sized clasts in a matrix-supported fabric. These beds are interpreted as debris flow deposits, while the others as semi-cohesive grain-flows. The beds dip steeply and have opposite dip directions in the two halves of the sand pit. Syndepositional strike-slip faults and deformation bands were also observed in the lowermost unit. The second facies is represented by a 3 metres thick dark grey claymarl, with a rich assemblage of sublittoral molluscs. The third facies association overlies this with a sharp boundary. It is made up of ca. 20 m thick silty sand, without systematic vertical variation in the grain size. Structureless silty sands alternate with cross-laminated and cross-bedded sands. The bottom surface of the structureless sands shows irregular, wide or narrow pockets tapering downwards, indicating bioturbation. This facies association contains littoral lacustrine mollusks. Few centimeter thick gravel beds occur as intercalations, which again consist mainly of granite detritus. In this facies, however, the granite body was not the only source of clasts, as fragments of Middle Miocene limestones, conglomerates and characteristic Middle Miocene fossils like shark teeth are present. | hu_HU |
| Scope dc.format.page | 75 | hu_HU |
| Author dc.contributor.inst | ELTE Természettudományi Kar Földrajz- és Földtudományi Intézet Földtudományi Központ Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék | hu_HU |
| Keywords dc.subject.hu | szakdolgozat | hu_HU |
| Keywords dc.subject.hu | geológus MSc | hu_HU |
| Keywords dc.subject.hu | Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék | hu_HU |
| Keywords dc.subject.hu | üledékképződés | hu_HU |
| Keywords dc.subject.hu | tavi üledékek | hu_HU |
| Keywords dc.subject.hu | Mecsek | hu_HU |
| Type dc.type.type | hallgatói dolgozat | hu_HU |
| Release Date dc.description.issuedate | 2015 | hu_HU |
| Student's vocational, professional, specialization dc.description.course | geológus | hu_HU |
Files in this item
