The Relationship between Self-Representation on Social Media and Affective or Anxiety Disorders in the Perspective of the COVID-19 Pandemic
Társadalomtudományok/Szociológiai tudományok
Covid-19 epidemic
social media
mental health
self-representation
Szociológia D. I./Interdiszciplináris Társadalomkutatások
Covid-19 járvány
közösségi média
mentális egészség
önreprezentáció
Abstract:
A disszertáció célja, hogy rávilágítson a közösségi médiabeli önreprezentáció és az affektív, illetve szorongásos zavarok összefüggéseire a Covid19-világjárvány perspektívájából, méghozzá úgy, hogy alapos szakirodalmi áttekintés után bemutatja a szerző kutatási eredményeit. A rövid bevezetőt követően - amely magában foglalja a témaválasztás indoklását, társadalmi jelentőségét, a kutatások módszertanát, valamint a szerző személyes motivációit - átfogó szakirodalmi áttekintés (2. fejezet) ismerteti a közösségi média, a mentális egészség és a Covid19-világjárvány összefüggéseit. Mivel eddig igen kevés kutatási eredmény vizsgálta ezt a hármas kapcsolódást, így a két-két tényező közötti összefüggések is bemutatásra kerülnek: először a közösségi média és a mentális egészség kapcsolata (2.1. fejezet), majd a mentális egészségé és a Covid19-világjárványé (2.2. fejezet), aztán a közösségi médiáé és a pandémiáé (2.3. fejezet), mielőtt a hármas összefüggés szakirodalomban fellelhető eredményei következnek (2.4. fejezet). Az áttekintést a szerző saját kutatási eredményei követik (3. fejezet) három külön, ám egymáshoz kapcsolódó részben; ezek külön is értelmezhetőek, ám együtt teljesebb képet nyújtanak. Az első kutatás a közösségi médiában fellelhető retusált képek szociálpszichológiai vonatkozásait veszi górcső alá (3.1. fejezet); a vegyes módszertannal készült kísérleti tanulmány kérdőíves adatgyűjtés, illetve felhasználói és szakértői interjúk nyomán mutat rá az önreprezentáció összefüggéseire. A második kutatás egy valós idejű keresztmetszeti analízis a közösségi médiabeli önreprezentációról és a depressziókockázatról az első öt járványhullám alatti korlátozó intézkedések idején (3.2. fejezet). Egyedülálló módon nem visszamenőleges adatgyűjtés történt, hanem valóban a járványhullámok csúcsán került sor az adatfelvételekre. A harmadik kutatás - ami a másodikkal párhuzamosan történt - egy longitudinális vizsgálat, amely az affektív vagy szorongásos zavarral élők önreprezentációjával foglalkozik. Itt Facebookon vagy Instagramon közétett fényképeket és videók kerültek elemzésre hároméves vizsgálati periódusban. Az elemzés három csoport eredményeinek összehasonlítására fókuszál: az első csoport tagjainak hivatalos diagnózisa volt a felsorolt affektív vagy szorongásos zavarok közül legalább egyre vonatkozóan; a második csoportnak nem volt ugyan diagnózisa, de gyanította magáról, hogy lehet ilyen mentális problémája; a harmadik csoportnak pedig sem diagnózisa, sem pedig gyanúja nem volt. A tartalomelemzés mellett kérdőíves adatgyűjtés is történt két ízben, hogy fény derüljön a közösségi médiabeli önreprezentáció és az affektív, illetve szorongásos zavarok összefüggéseire a Covid19-világjárvány perspektívájából.